Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Dömötör Ákos: Mihályiak sümegi lakodalomban

A vacsora után minden koszorúslány vőfélyének érdekes ajándékot adott. Egy-egy szirupos borral telt poharat fordítva helyeztek el egy tálcául szolgálé lapos tányérra. A pohár köré apré süteményt, cukorkát, piros almát, egy hímzett zsebkendőt, cukros perecet, esetleg cigarettát helyeztek. Az "ajándékot* a fiuk fokozatosan, tréfálkozva elfogyasztották, a tányért a pohárral megfordították, a pohárbél a cukros bort kiitták. A poharat visszatették a tányérra, és pénzzel visszaküldték a lányoknak. A lányek az így összegyűjtött pénzt az új párnak adták. Tréfából a lányok a tányéron összegyűlt csontot átadták a vőfélyeknek, és azt mondták, hogy *a jő kutya megeszi a csontot". A vőfélyek kivitték a tálakat, tányérokat a konyhára: vége volt az étkezésnek. Csehin, Uzsán, Sümegen is szokás a cukros bor keverése. A vőfélynek úgy kellett meginnia a bort,hogy nem volt szabad levenni a poharat. Ezt általában nem tudták. Szokták egy kézzel a homlokukra tenni és úgy levenni a poharat. A szirupos bort a mihályiak nem ismerték, ezek a sümegiek tréfás szokásai voltak. Éjjel 11-12 óra között egy ismerős sümegi öregember a szoba közepére állott, és elkiáltotta magát: - *A menyasszony cipejét ellopták, a vőfélyek váltsák ki!" - "Milyen jogon vette el a menyasszony cipejét?* - kérdezte egy másik idősebb férfirokon a sümegiek közül. "Olyan jó árnyékom volt." - felelte az öreg, csupán azért,hogy egyáltalán valamit válaszoljon a kérdésre, és még erősebben szorította a kabátjába dugott cipőt. - "Azért kell, hogy kiváltsák!" - "Emberek, mindenkinek az érdeke, de elsősorban a menyasszonyé, hogy ki legyen váltva a cipő!" - kiáltotta az öreg, és ebből mindenki megértette, hogy addig nem folytatódik a mulatság, míg ki nem váltja a vőlegény a cipőt. Erre egy másik idősebb ember tányért fogott a kezébe és maga előtt tartotta. A férfiak egymás uxán tolongtak oda, és 10-100 forintokat dobáltak a tányérra. Néhányan próbálták a cipőt megszerezni, de az öreg erősen fogta. Végre, mikor senki sem rakott pénzt, felállt a vőlegény, és egy hagymát nyomott a tálcába. Színlelt erőszakkal kirántotta az öregember hóna alól a cipőt és a menyasszony elé tette az asztalra.Kérdésemre a mihályiak mondották: - Hasonló szokás nálunk is van. Éjjel 12 órakor a menyasszony elvonult szobájába, átöltözött "babos" ruhájába, és megkezdődött a menyasszonytánc. Amíg a férfiak a menyasszonytánccal voltak elfoglalva, a koszorúslányok is levetették rózsaszín ruhájukat. (A mihályiak megmagy .'áztak nekem, hogy náluk nem