Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Virágh Ferenc: Gyomai "gyalogsátán"-ok
de asszonyával töltetett magának vizet, ha szomjas volt. A legény, majd a férj tegezte a »fehercseled'-et, de Fekete Mária gyomai gyalogsátánban csak házasságkötése után két hónap múlva gyűlt Össze annyi mersz, hogy urát visszategezze. Lukács Gábort ekkor hívták be hadgyakorlatra az első világháború előtt, s a levélpapírra már furcsállotta leírni a M magá"-t. Igy lépett a katonai behivó a zsilip szerepébe az emancipáciő útján.A megszépítő távolságban Lukács honvédnak máson járt az esze, nem azon, hogy a *te"-n megütközzék. Hogy mi szükség volt a gyalogsátánokraÍEnnek magyarázata a parasztság régi életformájában és gondolkodásában gyökerezik.Csat Erzsébet 18 éves korában ment először férjhez. ' Addigi életében háromszor volt bálban,azaz fiúk társaságában. Mint ő mondta: "As utcán sem kódorogtak a lányok." Este 6 óra után leányoknak már nem illett as utcaajtó küszöbét átlépni. Egész hetük megfeszített munkával telt el, s csak vasárnap jutott néhány órányi szabad idejük,amikor barátnőikkel találkoztak. Nem ismerték tehát egymást a fiatalok, noha egy faluban éltek* Szükség volt közvetítőre, aki az első találkozást pótolta. As idősebb asszonyok egybehangzóan az akkori legények többségének gyámoltalansáláról beszélnek. "Némelyik olyan volt, hogy barátjával együtt ment Lánynézőbe" - mondják. A nagy többség gyalogsátánt küldött maga helyett. A földvagyon megtartása és gyarapítása lényeges szerepet játszott a fiatalok kiházasításakor. A leendő vőlegény rokonsága pontosan ciszámította, hogy a kiszemelt leány hány "fertály" földet "tess Osssze" a fiúéval. (Egy fertály 7 hold.) írva Nagy Eszti 2, Csat Erzsébet i fertályt jussoltak Gyomán. Ha a leány "nem esett a fiu fajtájába", néha pártfogója is akadt a családi tanácsban mondván: "A szegénységét kipótolja ügyes kezével!" Azonban csak a különlegesen jól szövő-fonó lányoknak nézték el, hogy kevesebb földet hozzon, mint a fiu.Jó házasságnak azt tekintették, amikor a leány volt gazdagabb.Ilyénkor a vőlegény gyalogsátánja ajándékot kapott, és elmondhatta: "Piros papucsot szolgáltam." Gyakran "leolvasta" a szegény lány a gazdag fiúról, hogy őt "hordja szivén", de mégis "megcsalta", mert gazdagabb lányhoz erőltették. Ugyancsak "kosarat kapott" a szegény fiu gyalogsátánja a nálánál jóval gazdagabb lány otthonában. A család már rábeszélte a legényt, hogy ez és ez volna hozzá való, amikor felkérték a rokonság egyik ügyes asszonyát a gyalogsátán szerepére .Csat Erzsébetnél Kádas Petemé (Imre Julcsa) járt el Megyeri
