Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Lajos Árpád: A domaházi ivó

a tartották nyilván.J elvényük külön-külön egy-egy falapocka bükk- vagy gyortyánfából. A lapockanyél mintegy alkarnyi hosszúságú volt, kerek, tányérformáju lappal. A nyél végét kerek kis gombos fogóvá faragták ki, s erre a fogóra színes szalagokat kötöttek. A lapockásokat ezenkívül a balváll-jobbcaipőn átkötött széles, színes szalag díszítette. A rendfenntartók a legkeményebb kötésű legények voltakA négy csendőr feltűzött szuronyos puska ntánzatot viselt £ vállán szijjra kötve. Derékról baloldalt fából faragott szuronyhüvelyutánzat lógott ugyancsak sziijon. A puskákat pántlikák díszítették, melyek a csőről lógtak le. A katonák bükkfából kifaragott széles pengejü,aránylag kisaarkolatu karddal (u.n. "szent Jaanos kenyeer"-rel) voltak ellátva. Sseket jobb mellük előtt, heggyel fölfelé, mereven kellett tartaniuk^ A markolatról vékony pántlikák omlottak le, s lobogtak a szélben. Emlékezet szerint a katonák ugy voltak helyesek, ha fejüket csákó-utánzat fedte. A kisbíró és a két deres volt az a három tag, aki a biró esetleges Ítéleteit foganatosította. Ha valami rendbontás vol*, a kisbirő jelentette a birőnak, B leste annak szavát 6* hirdette ki a birói ítéletet. Jelvénye s egyben eszköze faragott bot volt. A két deres látta el a deresre húzandó rendzavaró tag baját. Az egyik a hátára vette, a másik kifeszítette a rendbontót, akire a b:', i megfelelő számú botütést szabott ki, s ezt aztán a kisbirő foganatosította. - A deresek megkülönböztető jelvénye a balkarra kötött széles,sima színes szalag volt. Azokat a fiukat, akik nem tartoztak az előliárőságba, közlegé nyeknek hittak. A fajelvények elkészítésére a biró a helybeli kerékgyártót kérte meg, az elkészítéssel kapcsolatos anyagi fedezetről természetesen gondoskodott.A századelő íegügye^-ibb jelvényfaragója Holló Vaskó ígoston kerékgyártó, ma is él (68 é.), sőt dolgozik. A szines szalagokat, pántlikákat a lányok adták kölcsön annakidején. Minden lánynak volt legalább vagy három méter hosszú pántlikája. Az "eleőttyi laanyok" nagy gondot fordítottak erre a cifraságra. Kétágba font hajukat díszítgették vele. Por-ize szalagot úgy adtak kölcsön, hogy az ijaóba nekik is maradt. A mulatság tagdijainak javát a legények fizették. Általában 10 Pt.-ban állapodtak meg. A lányokra 20 krajcár fizetnivaló jutott. De ezta kötelezettséget is legtöbbször a lány szeretője, vagy bérmake-