Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Lajos Árpád: A domaházi ivó
Hogyan vett részt a helybeli fiatalság? Érdeklődésemre, hogy volt-e elzárkózás az őslakosok s az ujabban betelepült más származású fiatalok közt, határozottan tagadó választ kaptam.Egyik legértékesebb adatközlőm,Elek Csepcse András (1959ben 67 éves) határozottan hangsúlyozta: "Nemcsak a mulàtsaagba, há já vezetőüseégbe is vaalásztottőnk ollját, akinek a fámeeliaajá később gyött n aal ónk. À mi falunkba mindeég az embérseég vőut az elsőü. Peeldaajul itt van köztőnk Palkovics Juhaaki, idegeny csalaadbu, de ollj an fain legeeny vőut,hogy őt hagytuk biróunák." Az öregek emlékezése mind arra vall, hogy az ijót gondosan élőkészitették, s ennek hagyományos rendjét biztosították. A dalokra, táncokra, játékokra, külsőségekre elég jól emlékeznek. A táncok ma is fel-felélednek, lakodalmas alkalmakkor. Maga az ijaó öt főszakaszből állt (felvonulás, templom, mulatság tánccal, farsangtemetés, koledálás), de mindennek alapja a helyes megrendezés volt. Ezzel is kell kezdeni. Szervezkedés, készülődés . Az ijaó diszes formája,zavartalan rendje természetesen az idő-, sebb korosztályú legények komoly összefogásán alapult. A megszervezés két-három hétbe telt. Ebbe az időszakba tartozott az "ijáó-haaz* megfogadása, vagyis kibérelése három napra,a vezetőség megválasztása,a részvételi dijak megrzavazása az anyagi kiadások fedezésére, a vezetőség diszes jelvényeinek elkészíttetése, zenészek fogadása, az ital beszerzése, elhelyezése. Az ijsóháznak rendszerint a község valamelyik tágasabb fonóházát szemelték ki. Ennek tulajdonosát, aki általában szegény özvegyaszszony volt, egyúttal segíteni is akarták. Legkeresettebb a falu közepe ("Paluközi") északkeleti környékén a Bató-ház és a Pehér-ház volt, közel a Csete-sorhoz. Január valamelyik szombatdélutánján, amikor a lányok nem fontak,összegyülekeztek a fonóházban a leghangadóbb legények, nyolcan-tizen. Először is megegyeztek a gazdasszonnyal. Ô* kiadja három napra a házat a (beépített) komoréval együtt. Ennek fejében pénzt kap. A mult század végén, jelen század elején átlag 15 Pt. bérben állapodtak meg. A takarításért ételnemű és valamennyi ital járt. A gazdaszszonynak járó ennivalót (szalonna, liszt, tojás) a farsangvégi koledáláskor szerezték meg a legények. Világítóról (petró, régebben: "gyor-
