Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Lajos Árpád: A domaházi ivó
A Bttiffifca yr6 Régi farsangi mulatság Tolt. 1 fiatalság még e ssázad elején ezzel temette el a farsangot. 1 ttsb'bi Hangony menti és környéki község is emlegeti, de agy, hogy a mulatság megrendezésében Domaháza járt a161, gyakran itt mulatozott a környék három-négy falra.Jóval keletebbre, az Északblikkalja egyik legrégibb falujában, Upponyban is kedvelt farsangi szokás volt, ugyancsak a fenti elnevezéssel. Tartalmában és külsőségeiben azonban alig közelítette meg a domahásit. A még közelmúltban is szélesen elterjedt farsangi w ivő*-k jellegzetes barkó változata a domaházi íjaó. A helybeli öregek erősen állítják, hogy e községben emberemlékeset őta megvolt. Az első világháború szüntette meg. 1923-ban még utoljára megrendezték. Meghívták rá Kissikátort, Hangonyt, Szentsimont, Gömörpéterfalvát és Zabart. Több mint 250 tag mulatott.Ez volt az utolsó föllobbanás. A 30-as évek elején még megkísérelték felújítani. Nem sikerült. A mulatság eredetiségét bizonyltja maga a farsangi időszak vége,továbbá az elnevezés és az adatokból kiderülő kultikus elemek (alakoskodások, mágikus mozzanatok, tréfás temetés, mint pogány vonások, bőjtfogadás, templomi szolgálat - mint keresztény elemek). A mulatság tartalmában és egyes külsőségeiben a régi feudális világ néhány közigazgatási emlékére is ráismerhetünk. (Deres, csendőr, gúzsbakötés, rabkisérés). Az emiitett kultikus elemek és a régi feudális maradványokat tükröző történeti emlékek lerakodása természetesen csak kisérő jelenségek. Az egész mulatság létrejöttének oka az elnyomott parasztság érzelmi erejének feltörése volt. Menekülési vágy a megaláztatásból, elnyomottságból, s ha szabadulás nem is volt, a parasztság a maga kedélyvilágán időnkint mégis tudott könnyíteni. Az elfojtott kedély vad kitörésére hajnali szakaszai világítanak legélesebben. Az "ijaő* (Ijő) - elnevezés eredetére Istvánffy Gyula mutatott rá legelőször. "A borsodmegyei palócok* c. tanulmányában (Ethnograph i a XXII « évf.) kutatásai egyik eredményeként említi a bükkörnyéki
