Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A kisbuba és anyja Nyárszón

koma beleteszi adományát a tányérba "mind lejjebb-lejjebb", hogy ne sértsék meg a fokomat. A pap eltávozása után tovább mulatnak,dalolnak, mégpedig magyarul. A románok magyarokat is meg szoktak hívni komának, akik természetesen elfogadják est a tisztséget. KomakoBár. A betegasszony társai, akik komaságban,vagy rokonságban tannak vele, a keresztelő után egy-két, legfeljebb három hétre enni visznek neki, komakosarat hoznak. Alkalmanként változik, hogy mennyi süteményt adnak: rakott kosárral

, letakart kosárral

, vagy csak tállal

. A rakott kosár csak a világháború után jött divatba,amikor sok nagy keresztelőt tartottak. Jókora váradi kosárba beletesznek néhány kalácsot ős perecet, a tetejét végigrakják kürtössel s a kürtös tetejére pánkot tesznek. Kivttl a kosár oldalát körttlfttzlk ^nkasnánkóval

.^ a pánkot kis pálcikákkal szúrják oda. A letakart* kosár (Lábra) is váradi kosár,csak valamivel kisebb az előbbinél. Ebbe három-négy kalácsot, vagy kürtöskalácsot, perecet és egy csomó pánkot tesznek. Ujabban másféle süteményt is sütnek, például poroavót (vajastészta). Cifraruhával

, azaz komaruhával takarják le a kosarat:egy szift széles, kb. 80 cm,hosszú szőttes kendővel, melyben piros vagy fekete feitó csíkok és fehér pamut csíkok váltakoznak. Ha menyecske viszi a komakosarat, piros cifraruhával takarja le, ha öreg;ebbrendü asszony viszi, akkor feketével. Komásruha egy leány gúnyájából sem hiányozhat, pedig csak erre az egy alkalomra használják. Tálba néhány kürtös és körülbelül tiz poharas pánkó kerül. Beleteszik a cifraruhába, összefogják a ruha négy sarkát, úgy viszik a 1. ábra