Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Kovács Ágnes: Szépmezőszárnya meséjének magyar redakciói
annyi rotál, mint egy köleskásának ezredrészi, akkor tudtam, hogy meg kell reléd ríni* Kiment. - Ka, hogy mennyünk, - azt mondja - ölre, ragy kardra, vagy botra? - Kutya szokott ölre, kondás pedig botra, vités pedig kardra. Árral is kardra mentek. Addig-addig verekedtek, bírkózgattak, hogy tizenhárom fejet annak is lerágott .Mikor lerágta a tizenhárom feját, azt mondja neki: - Király Kis Miklós,hadd meg ezt az egy fejemet - ast mondja odaadom a hódat. - Hun ran - azt mondja - akkor meghágjon a főjed? - Ott ran a nyereg pokróc alatt, ródd ki. tirette a nyereg pokróc alól, eltette a osiHágókhoz,akkor lerágta a tizennegyedik fejét is, a lovát meg leszúrta. . Amikor ment az öccséhez, nem mondott semmit se* hogy mán a hód is meg ran. Ha, mennek, mendegélnek úgyannyira, hogy elérték a gyémánt erdőt. Elérték a gyémánt erdőt, ott szintén elment a gyémánt hídhoz, a lorát megkötötték ott újra egy fához. A fiu ügyelt rá, hogy valami állatok meg ne egyék. Mikor odaért, rárágott a kardjával a hídra, ott mán három szál deszka szakadt le. Menyen a huszonnégy-fejtt sárkány, menne rajta keresztül fele, hát megbotlott a lova annak is. Azt mondja: - Mi oka ennek - azt mondja - hogy huszonnégy ére rajtad járok, sose bírtál megbotlani? Azt mondja: - Nékem tűz, néked ríz, mind a kettőnknek el kell pusztulni. Leszállott. - Király Kis Miklós, gyere ki a híd alól - azt mondja - mert mikor anyádba annyi rótál, mint egy köleskásának ezredrészi,akkor tudtam, hogy meg kell veled ríni. Kiment. - Na, hogy megyünk - azt mondja - ölre,vagy kardra,ragy botra? - Kutya szokott ölre, kondás pedig botra, vités pedig kardra. Addig verekedett vele, hogy annak is levágta a huszonhárom fejét. Na mikor levágta a huszonhárom fejet, azt mondja neki: