Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)
Katona Imre: Dohányzás és pipahuja kubikmunkán
1 dohányzás minden más társadalmi csoportnál, rétegnél Tagy foglalkozási ágnál jobban beilleszkedett a kubikosok sajátos életformájának és munkájának kereteibe, as Írásnál és a kártyázásnál is gyakrabban töltötte ki a' szabad iáé Tagy a munka kisebb-nagyobb szüneteiti 10 a családtól tárol áld férfiak életében taláa bizonyos visszatartó, eltereld hatást is kifejtett, adat pl. s hajósok, diákok és ezerBet esek esetében.** Tagadhatatlanul rolt ralaaelyes gyakorist! hassna is: mocsaras, vizenyős helyeken pipafttsttel űzték el a szúnyogokat és a légyféléket.* 2 1 cigarettázás nálunk az 1870-es években kesd feltűnni és 1890-re a dohányosok többségét már meghódítja,* 3 a kubikosok azonban - a parasztokhoz hasonlóan - az elsó világháborúig a pipázás szenvedélyének hódoltak: "Pipás rét mindenki", mondják. 1 * Íz idősebbek a cigarettát na is kibontják és pipájukba tömik, a cigarettások szájában pedig a szipka vagy az ajkakra ragadt, rég elhamvadt cigarettavég jelzi a pipásás és cigarettázás közti átmenetet. Is 1880-as évektől kezdődő konjunktúra s hivatásos kubikosok számára lehetővé tette, hogy a viselethez hasonlóan kétféle pipát is használjanak: egy drágább és nagyobb ünnepi vagy otthoni és egy olcsóbb, kisebb hétköznapi pipát,* 5 többségük persze az utóbbival volt kénytelen megelégedni. 1 drágább rendszerint a 19. századi magyar találmányként számontartott hosszá, kissé görbült szárú és hosszu-fejá taiték- pjpa volt,* 6 ezt mindig kézben kellett tartani, viszont jól kiegészítette az ünnepi viselet egyszerűbb ékszereit: az olcsó órát a csikófejes lánccal, a gyűrűket, esetenkint a kubikoshám fémvereteit is. Korabeli negfigyelők valóságos fényűzésről beszélnek,*^ de elítéli e divatot egy paraszti rigmus iS: Munkára rendszerint kisebb, rövidszárú,olcsó paraszti cseréppipát vittek,* 9 legjobban a fekete szárú, fehér csutorajú selaecit kedvelték. 2 ^ 1 pipákat otthon vagy utazgatás közben szerezték be,néha árjegyzék utján rendelték. * 1 pipadohányt mindenki zacskóban tartotta, legtöbben maguk készítették marha- vagy macskabőrből, esetleg a cipész kostökből; a sallangokon kívül nem volt egyéb díszítmény rajta. Bőr híján vastag, erős, lehetőleg fekete színű strimfliszár 23 is megfelelt, a tartalékdo-
