Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Babus Jolán: Adalékok a lányai aratáshoz

As utalsó előtti (17.) kérőt récén rektornak hívták, de na sár nem tud ják ennek a jelentőségét. Is à tanító rész* rolt. - A kerék kalásszal befelé, tusajukkái kifelé Tannak elhelyezve, az eső aiatt. A kereszt tetejére jön as utolsó, a 18. kére. Minden rendes kereszt 18 kévéből áll. Felülre egy nagyobb kéret tesznek. hogy a többinak a kalászát védje. Is a sas, a kereszt papja

. (Valamikor a pap része rolt). A pap kévét tárnájára állítja as arató, kalászait köröskörül egyenlően széthúzza a kssérel középen, belül, majd hirtelen ügyes mozdulattal ráborítja a kereszt közepére, ahol a négy láb kalászai összeérnek. A pas tusájáaak mindig az uralkodó erős széllel megegyező irányba kell hajolnia, különben a szembefujó szél belekap és széthányja a keresztet. Lányán lehetőség szerint a felszél (északi) irányában helyezik el a panot

. ha a föld iránya megengedi. Az egész földön régig egyformán ran elhelyezre. Elől, a széllel ellentétes irányban, a rektornál nan takarja el a pas a kalászokat, de szélárnyékban esek as esőtől is inkább védve rannak. A pap kalászai lefelé állnak, as eső végigcsorog rajtuk, a láb kalászait is megvédi. A .pap. kalászaiból és a lábak tusájából néhány szálat kissé kihúznak és összekötik egymással 2-3 helyen, hogy a legfelső kéret a szél le ne rigye. (Az ilyen kihúzott kalászokból hordáskor ömlik a szem.) Ha nan kötik le a kéret, megbontja és sziliel hányj a a szál

. Az ilyen nagy szelet aratás időben kersssthánrón szélnek nevezik. Megtörtént már, hogy a megbontott keresztek kéréiî a Tisza túlsó oldalán lerő Szalőka határába ritte el a kereszthányó szél. Híg az egyik arató leköti a keresztet, a másik már keresi a köretkeső buitatót

. "öröm azt csinálni annak, aki ember!" mondják fájó szívvel az erőtlen öregek. A kereszteket 3-, 5-, 8-, 10es csomókban rakják régig a földöm. A szomszédos keresztek nem érik egymást, a csomók között nagyobb távolság ran. A keresztek száma és távolsága a búsa sűrűségétől, és a föld szélességétől függ. Keskenyebb földön és ritkább búzából kevesebb kére telik ugyanolyan tárolságon, tehát ritkábban rannak a keresztek és keressbb ran belőlük a földön. Jó sűrű búzából a széles tábla régig ran rákra keresztekkel. 18-nál több vagy kevesebb kévét akkor tesznek egy keresztbe, ha a végén kimarad néhány kéve. Ilyenkor vagy kis keresztet raknak belőle, ragy, ha kevés a kéve, belerakják az utolsó keresztbe, de annak szabályos alakját el nem torzítva. Még ezelőtt néhány érrel is kint hagyták a búsát a mezőn, ke-