Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 3-4. szám (Budapest, 1960)

Vincze István: Szőlőművelés és eszközei a borsodi hegyközben

Jegyzetelt 1. Belénvesv M.

: Szőlő és gyümölcs termelésünk a ZIY. században. NÉ. mVII. (1955),13. 2. Mollay K.

: Soproni élet a X7. század második felében.Soproni Szemle 7. (1941),2. 3. Borászati Lapok, 1869. 12-30, 59. 4. Ekével müveit szőlőket Gyöngyös és környékén és általában az alföldi sik területen épült szélékben találunk. 5. Más táji elnevezés a fedésre: békánálás (Tolna m. Takács L

. EA. 2190. 52.); betakarás (Balaton vidék, Somogy. Nagyráthy

: Praktikus termesztő. (1818),207.; Nyitásra: kikanálás (Tolna m. Takács

:lh.): kitakarás (Balaton, Somogy, Kecskemét); klpirgálás

. parragkapálás

. parragából kapálás

, porhálás (

Jankó

; A balatonmelléki lakosság néprajza. Bp. (1902),267.; Vaikai

: A paraszti szőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében NÉ 7X1 (1938), 36.; kiha- rasztolá3

. Pozsony vidékén a szőlők befedése nem volt szokásos (

Nagyrátbr: im. (1818), 186.; Entz-Ovttrki

: Hazai szőlészet. Pest, (1868), 123. 6. Mártonffy K.

: Eger szőlészete. - Kubinyi, Vahot - Magyarország és erdély képekben. Pest (1854), IV. 65. 7. A nyári harmadik kapálás már fedésnek számított egyes dunántúli helyeken: "Zala és Somogy vármegyében,ahol a tövek sorban állanak, és magasak, az utolsó kapálást ugy teszik, hogy a munkások a tövet feltöltik, vagy betakarják egy munkával és ez június végén megesik." (

Nagyváthy

: im. (1818) 200.) 8. Dunántúl nagyobb részén a mult században az évi háromszori kapálás volt általános. (

Nagyváthv

: im. (1818) 204.) 9. A felszini kapálás változatos táji elnevezését találjuk: sarabolás (Sopron. Nagyráthy

: im. (1818) 207.), kercelés (Somogy. Nagyváthy

: ih.), horolás (Gyöngyös), karaszolás

. garaszolás (Kecskemét,Csongrád), curholás (Fülöpszállás) és kanatolás (Harsány). 10. A siska gyomnövény a szőlő között. 11. Morvar P.

: Szokolya népi gazdálkodása. NÉ. XXX (1938), 285. 12. Balassa I.

: Der Maisbau in Ungarn. Acta Ethongraphioa. 1956. Tom. 5. 1-2. 125.; Vö. még Márkus M.

:Magyar kapaformák. Ethn. LXIV (1943), 81-82.