Vargyas Lajos: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 2. szám - Áj falu zenei anyaga, I. régi népdalok (Budapest, 1960)

Ereszkedő vonalú dallamok

Énekelte: Rigó József 60 é. körüli cigány. (Tornai születésű, sokat bojtárkodott magyar pásztorok mellett.) E dallam alaptipusa ereszkedő-kvartváltó, 5 (4) 2 zárlatokkal. Ez a forma igen erősen van képviselve az Alföldön,különösen a Horto­bágy mellékén és Szabolcs-Szatmár megyében. Ezenkivtil előkerült Csong­rád és Békés megyében, Nagykőrösön,valamint Nyitra.Hont,Heves, Zemplén és Bereg megyében, a Sárközben, Erdélyben és Moldvában. A Zobor­vidéken giusto alakja általános, Békésben és Beregben parlando és giusto forma együtt került elő; Szabolcs-Szatmárban kimondottan tánc­nóta. Erősen variálódő kadenciákkal is elterjedt (a fenti területe­ken kivül ilyenek Baranya, Gömör, és igen elváltozva Zala megyében is előkerültek). Példánk romlottnak látszik,mégis sokfelé találjuk hason­lóan, az 1. fokra lefutó második sorral. Karcsa (Bodrogköz), Gulács, Gát (Bereg), Ricse (Zemplén), Tiszaigar (Szolnok), Hajduhadház, Bor­sodssentistván lelőhelyekkel. Ezek azonban mind "esetleges" formák, t. k. féldallamok, némi variációval az ismétléskor, mint az áji is. ügy látszik, az északi részeken ilyen felére csonkult formában is sokfelé elterjedt, illetve vált bizonytalanná az alaptipus kadencia-képlete. A főtipusról lásd: 7argyas: Ugor réteg a magyar népzenében • idály-emlékkönyv 1953 , 35., 68-76. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom