Vargyas Lajos: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 2. szám - Áj falu zenei anyaga, I. régi népdalok (Budapest, 1960)

Egyházi népénekek

2. Jaj, kedves gyermekem, szivem rőzsaága, Szerelmes magzatom, lelkem gyöngyvirága! Jaj, de árván hagytál, jaj, de messze mentái! Reád borul a sir, a gyászos szemfedél. 3. Oj nehéz a bánat, szörnyű a fájdalom, Ha reád tekintek, halvány szép csillagom! Aranyszín hajadon vérharmat piroslik. Nincsen oj szív, amej rajtad meg nem esik. 4. Lankadt karjaimmal ölelni akarlak, De nem ölelhetem, csak gyász keresztfádat. Fájdalmam nem látja két szemed csillaga, Mert reá borult a gyászhalál fátyola. 5. Tudom, hogy szeretnél ölelni kezeddel, De át vannak verve tompa vasszegekkel* Isteni szivedből az utolsö csepp várt Hegyes dárda ontá ki a bűnösökért. 6. Ke sergé özvegyek és kik árvák vagytok, Tekintsetek reám, én is árva vagyok. Jertek, átölellek e fáié kebelre, Mej érettetek van hét tőrrel átverve. 7. Szent fiad testének gyászkeresztfájához Az én bus szivem is konnyáldozatot hoz. Fájdalmad hét tőre verje át szivemet, Fiad piros vére mossa meg lelkemet. Énekelte: Zöldi Andrásné Kajko Anna 57 é. k. (templomi és bucsui előé nekes). fc-B-t Különböző időben külön énekként adta elő. Lásd a 87. jegyzetét. A B. ének szövege Mária siralma, ugyan­annak a műfajnak kései, barokkos stílusú leszármazottá, amelynek első magyar versünket is köszönhetjük, az Ómagyar Máriasiralmat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom