Vargyas Lajos: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 2. szám - Áj falu zenei anyaga, I. régi népdalok (Budapest, 1960)

Áj falu zenei anyaga (I. Régi népdalok)

Ha tehát most eltekintünk az ilyen, közvetett, s inkább a ha­gyományőrzés régies fokával magyarázható kapcsolatoktól, akkor valósá­gos területi kapcsolatként maradnak az északi (palóc) sávval összekötő szálak egyfelől - s amennyiben es a sáv kapcsolódik az Alföldhöz, köz­vetve avval is - másfelől a keleti részekkel, beleértve a Hortobágy környékét le Bihar ig.Vagyis levonhatják a tanulságot általános népraj­zi szempontból,hogy a magyar nyelvterületen belül van egy széles érte­lemben vett palóc-északi műveltségi termiét, van egy alföldi-palóo- é­szaknyugati (dunamelléki) összefüggő műveltségi terjedés-terület, van egy arhaikns peremvidék-nek nevezhető sáv, mely délnyugat-Dunántúltól az északi sávon keresztül Erdélyig és a Kárpátokon tuli magyarokig nyú­lik (kivéve Kalotaszeget). Természetesen az utóbbiak,az egész romániai magyarság ebben egy külön területet alkot,sokkal nagyobb és más jelle­gű arhaizmnsokkal. De kétségtelenül vannak olyan szálak is, amelyek a fenti területekkel összekapcsolják. Ezeknek a területi kapcsolatoknak felsorolása ne hagyja az ol­vasót abban a tévedésben, hogy gyűjtésünk csak itt vagy ott megtalál­ható zenei anyagot tartalmaz. Igen nagyszámú a terület sajátos, csak itt található dalainak száma: 1, 9., U., 13., (20), 21-2., (23), (25) (28), 29., (31), 36., 48., 54-5., (59), 72., I.Függ. 12.} különösen, ha hozzászámítjuk a jellegzetes. Csak itt jelentkező variációk, helyi variánsok számát is: (24), (40), (58), (66), 71., (73), I. Függ. (3), 11. Van ezeken kívül még néhány igen ritka dallam is: 7., 12., 33. és 46. De igen sajátos, helyi jellegzetesség az egyházi népénekkincsnek egészen arhaikns anyaga is, sőt ide tartozik az a néhány cigánydal is, amelyet II. Függelékünk tartalmaz. Nyelvjárásuk ugyanis Hajdú András cigánydal-kutatóak megállapítása szerint az a "rom-ungur", ami a mult században még általános volt Magyarországon, az u.n. "magyar-cigány* 1 nyelv, ami azóta egyrészt Ausztria felé, másrészt Lengyelország felé kihúzódott az országból, s helyüket az u.n. "•oláh-cigány"-ok nemzet­ségei és nyelvjárásai foglalták el. A dallamokban is feltűnik néhány olyan példány, amelynek sajátságai az általa különleges cigány népze­nei sajátságnak mondottakkal egyeznek, s ma már főleg csak a azabolcs­szatmári cigányoknál találhatók fel. A "ritkaságok" azonban nem csak kivételesen fenntartott régi­ségből származnak, hanem bizonyos tendenciák érvényesüléséből is.Ilyen mindjárt az a jelenség, hogy bizonyos, szélesebb körben elterjedt dal­S

Next

/
Oldalképek
Tartalom