Vargyas Lajos: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 2. szám - Áj falu zenei anyaga, I. régi népdalok (Budapest, 1960)

Emelkedő-ereszkedő vonalú dallamok

Énekelték: Szabó János 51 é. k.; Szabó Lajos 48 é. r.; Hajdú Jánosné Farkas Ilon 45 é. r. Alföldi dalian. Változatai: Hortobágy, Szabolcs, Bihar m., Jászberény, Ujszász, Galgahéviz, Sárospatak, valamint a két Alfölddel szoros folklór-kapcsolatban levő területen Felsőireg (Tolna m. lásd Bartók 146-Pt 187) és Baranya n. Gramofonon: F 11 B/b "Amott legel..." szöveggel Tissacsegéről, a Hortobágy széléről. Alföldi jellegének nem mond ellene két távolabbi (körösfői és egy egészen elváltozott somogyi) változata sem. Vannak ezenkivül még ujabban feljegyzett változatai is, de azok mind a Balla-közlés

1 szövegét és pontos dallamformáját őrzik, nyilvánvalóan a kiadványokból jutottak el utólag az énekesekhez. Határeset az uj és a régi stilus között, példája mindannak a problémának, ami az uj stilussal kapcsolatban felmerül. Felépítése az uj stilus egyik jellegzetes formája: AABA három hosszú, azonos sorral az elején és végln, a középső harmadik pedig eltér szótagszámban is, ritmusában is. Dallamvonala is, az alulról magasra felivelő szélső sorok, s az ellentétes, magasról leereszkedő, 8-5, fok között mozgó B sor, igen jellemző az uj stílusra, ötfokú jellege sem kirivó: igen sok uj stilusú dal hasonlóan erősen pentatonikus. Viszont mindig rubato az