Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Balogh István: Ólaskertek nyomai a Tisza mentén

marha megfért benne. A kertben nyomtattak, a szalma ott maradt. A kertek az 1890-es években szűntek meg, gyermek voltam én még akkor. A kertben garádja volt trágyából, akinek tehetsége volt, egészen kárul rakta". (Tompa Péter 78 éves.) Tiszadada

. "Az istálló külön volt mindenkié, külön tartották a jószágot, reggel mentek az istállóba. Itt előttünk a posta kórul egy nagy kert volt, a Csendesé. Ez itt kiparcellázta és ott osztogatták a telkeket. Ahogy megyünk kifelé az állomásra, volt egy granárium kert, most van ott tán száz ház is. (Kelemen István 78 éves.) Tiszadoh

. "Mindenkinek volt háza fent, volt 200 öles portájuk és volt minden telekhez egy kert adva, a kastély felé, meg a déli és nyugati részen a faluban. Csűr nem volt benne, de itt nyomtattak, itt volt az istálló, voltak nagy istállók, ki vályogból, ki sövényből,padlás egyben sem volt, jászol volt benne. A jószággal ott hált valaki, nyáron vetettek bele tököt, csalamádét.Ez csendesen idővel, 1890 körül kezdett megszűnni, kezdtek építkezni, a belől való házat vagy eladták, vagy megtartották. A kertben csak gerággyák voltak rakva, utca nem kel lett, liciom,bocfa benőtte,mentek torony irányban,de szekérrel csak az utcán lehetett járni. A park felől a gróf vette meg a kerteket (kb. 1870 körül). (B. Porkoláb József 82 éves.) A négy falu mai képe már alig árulja el az egykori kertes településformát, bár a térképen ma is feltűnik a sűrű, elaprózott belső telkek mellett a külső részeken a nagy telkek sokasága. A ma élő legidősebb generáció emlékezetében nemcsak a kertek területi elhelyezkedése, hanem a funkciója is elevenen megmaradt,sőt az ólaskertek utolsó maradványainak eltűnése vallomásuk szerint a 80-as évektől kezdve az első világháború idejéig terjedő időszakra is megállapítható. Sajnos adatközlőim nem tudtak felvilágosítást adni az ólaskertek megszűnésének okára. Az idevonatkozó kérdésekre adott feleletekből arra lehet következtetni, hogy legfőbb ok a gazdálkodás szerkezetének megváltozása volt. A fentemlített négy falu ethnikailag és társadalmilag igen jól megkülönböztethetően eltér egymástól. Büdszentmihály a XVII. században - ha jogilag nem is - tényleg azonban hajduszabadalommal élő szabad paraszti közösség volt, amely a XVIII. század elején, mikor földesúri hatalom alá jutott, fölcfestirával szerződéses viszonyban állott. így szabad mezővárosi jogállását lényegében egészen 1848-ig megőrizte.Mint