Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Ferenczi Imre: Egy kovácsvágási cigány népmese

van fejve. Kern még nem megyünk inni-enni, míg ebben a tejben valaki meg nem fürdik. - Dehát ki fürdik meg a forró tejben? - Majd megfttrdik, aki a tejet a kádba öntötte. Akkor hívatta a király Szent Istvánt és mondta neki: - Na uj szóga, fejed az asztalra,ha nem fürdői meg ebbe a kádba. Nagyon búsult Szent István, hogy neki meg kell most már halni. Akkor ott termett neki a kis hét lábu táltos. - Ne búsulj kedves gazdám, segítünk ezen a bajon. Akkor belefujt a kis táltos a kádba,hogy teljesen langyos lett a tej. - Na most mán fürödhetsz kedves kis gazdám, nem lesz semmi bajod. Akkor belement az uj kocsis a kádba. Attól olyan erőt kapott, hogy ami a ménesben vót,az mind ő benne vót. Akkor kijött ebből a tejhői és felöltözött a ruhájába. Akkor ránézett a sárkány-királykisaszszony: - No, megfürödtél? - kérdi tőle. - Meg, - azt felelje Szent István király. - Na király! Akkor leszek a feleséged, ha te is megfürdől ugy, mint a kocsis, a tejbe. Akkor iszok veled. Persze levetkezett a hét országos király és belepattant a tüzes tejjel tele kádba. De nem érkezett azt se mondani, hogy jaj, mert szétfőtt a tüzes tejtől. Akkor mondja a sárkány lyánya Szent István királynak: - Na, te 24 országos király. Kisasszony voltál, megszenvedtél, lettél egy király fiú. Ellopattam Szűz Mária feje alól a párnát, téged elátkoztak. így lettél Szent István király. Ünnepeljék ettől a naptól minden évben ezt a napot. Meg is ünneplik a mai napig. Akkor hazavitte a sárkánylányt az édesapjához. Ott meg csak nagyot néztek, hogy az 6 lyányukból fiu lett, nem akartak hinni a szemük világának. Vót oszt nagy öröm, amikor mindent elmondtak. Megtették a nagy lakodalmat,Szent István a sárkány lyányával. Álló hét esztendeig mindig muzsikáltak.Kit fogadtak meg hirtelen muzsikásnak, mint a szegény Károly bácsit. így élnek a mai napig, ha meg nem haltak.