Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Kallós Zoltán: Gyimesvölgyi keservesek

Hasis hasáa csendes hazám, Bár csak határid láthatnám! Látom fflstjit de csak alig, Hogy as égen rengededzik, Nekem as es de jol esik. 1st gondolom, hogy a füstje De a nagy hegyeknek ködje." ragy: "Idegenek. i degének, Haggyátok, hogy éjiek én es. Idegeny Tagy Tövevény ragy, Nincsen bücsüd, met szegény Ne menj rózsám kételegre árra nagy idegen fődre. Ha le találsz oetegedni. Ki fog szívem reád nézni, Vagy egy falást enned adni. Vagy egy szóval megbiztatni? Élelmet szerezni is Moldvába jártak át a havasi csángók,de még a csíkiak is már a legrégebbi időben, mivel ott náluk pityókán és rozson kivül semmi meg nem terem. Felpakoltak egy-egy szekér deszkát, vagy pityókát, mit a moldvai részen aztán felcseréltek élelemmel.Azért mondja egyik ének: "Románia sűrű vize (zavaros!) Desokat ittam belőle! Ittam s innom kell belőle, Met kételen vagyok véle." Kellett menni, mert otthon sok éhes száj várta az élelmet. Az éneket útközben, éjjeli szekerezés idején "gyakorolták", hogy el ne alndjanak. Volt idejük gondolkozni. Minden családi baj és nehézség eszükhe jutott. 6-yimesről még Tékucson tul is elmentek élelemért. "Megyek megyek, meg-megállok, Gondolkozom, mit csinájjak Ha szaladok, elfáradok Ha megállok, elmaradok." Ezenkívül a hegyi pásztorkodás is bő alkalmat nyújt az éneklésre és gondolkodásra.A csángó leány vagy legény egymagában pásztorkodva a havason, olyanokat énekel, hogy csengenek a sziklák a hangjától.Szerelemről, bánatról, vagy ami épp a szívét nyomja: "Elvesztettem johaimat Jaj Istenem hol kapom meg."