Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

TÖRTÉNETI ADATOK - Béres András: Két hajdúsági aratási szerződés

zony, a körülményeket tekintve, nea valami bő kereseti lehetőséget biztosítottak, ugyanakkor jő példáját mutatják a mezőgazdasági kizsákmányolásnak. Megjegyzendő, hogy a hadháziakkal kötött szerződés 6. pontjában még réka,font és itoe a mértékegység, a j ázsalakkal kötött szerződés alapján már kilóban és literben mérik ki a járandóságot. Megállapítható, hogy a szerződés, a Mezőgazdasági Tanintézet sémája alapján készült, mely tekintTe a helyi körülményeket, általánosnak mondható nemcsak Debrecenre, hanem a debreceni Mezőgazdasági Tanintézet hatókörében működő nagyobb gazdaságokra. I. ABATÍSI SZERZŐDÉS a deb. m. k. gazdasági tanintézetben Mely egyrészről a deb. n.k. gazdasági tanintézet intézősége másrészről alólirott Hajdu-Hadházi lakosok mint aratők között a következő pontok megtartása mellett kötetett. 1. / Az Intézeti gazdaság intézősége felfogadja alólirott aratókat az intézet gazdaságában lévő összes őszi és taraszi kalászos tar menyeknek learatására - megjegyezvén azonban, hogy az Intézet saját arató gépjeivel is végeztet egy két táblánál aratási munkálatokat. 2. / Az aratók tartoznak az intézőség által előre meghatározott napon busz erős és munkabíró férfivel és ugyanannyi nővel legfeljebb 4 egyenlő csoportban egyesőlve munkába állani és a munkát az aratás befejezőjéig minden meg szóllitás nélkül egész erővel és szorgalommal folytatni. Azon esetben, ha azt az aratők tenni elmulasztanák minden az aratási idő elmulasztásából nevezetesen pedig a gabona tulérés vagy éppen a magnak aratás közben kihullása által eshető kárért felelősségre a megbecsült kárnak megtérítésére részök lefoglalása által köteleztetnek. 3. / Az aratók a termést tisztán learatni a búzát, rozsot, zabot saját szalmájába - az árpát pedig az intézet által adott zsupp szalmából az aratók által készített kötélbe tartoznak kötni és a kévéket 18 kévéből álló keresztbe rakni.