Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Balassa Iván: Két monda Karcsáról (Zemplén m.)

valami nagy fazikat talált, de hogy mi vót a nagy fazikba,azt nen f . juk, csak egy nagy plé fazikat tanált, oszt hozta haza. Jó későn hozta mégis valaki meglátta. Hát azt mondták: - Hó, komáim, a vén Kis János meglelte a harangot! - Hun? - Hát ott ni, aszongya, hozta a hátán a harangot. - Bolondoki Huszonnégy pár ökör nem bírta kihúzni, a vén Ki János meg elbírta. Hogy tuttok már ilyet mondani. - Gyerünk rá, adja elő, nézzük meg. ni vanl Ak/.or oszt elmentek a vén Kis Jánoshoz. Hát egy nagy plé fázik vót. De már csak, mint szokták mondani, csak az ódala vót, a kerület^ Lelökte nekik a padrul: - No itt a harang, ni! Harangozzatok vele, na! Hát mán szegyeitek, restelték, nem tudták, hogy hova tegyék. Mink ott laktunk a temető szélén. Vót ott egy kereszt a temetőn, arra oszt rátették a keresztre. Hát mi lett belőle? A pulya nagy fákat kerített, oszt mindig odajárt dobolni, arra a keresztfára, arra a pléfazikra. Akkor oszt édesapám elment az elöljárósághoz: - Tegyétek akárhová azt a pléhet a keresztfárul, mert nem bírjuk kiállani, mert a pulya mindig ott dobol rajta. Akkor oszt elvitték a keresztfáról a fazikat. Oda a fázik is, oda a harang is. (özv. Kovács Jánosné 85 éves, 1958. II. 16.) Ugyanez az adatközlő a beszélgetés során még más alkalommal a mondához a következőket fűzte hozzá-. Toronyhomok, azért hívják így, mert mikor hozták a harangot, erre dült a torony. AnnnV az irányába. Ijjesztettek ott. c. Tompa Mihály: A karosai templom (Népregék,népmondák.Pest 1846) A tókirálynő és a hajnal testvérek voltak. A tókirálynő meglátogatta testvérét, de mikor tőle hazaindult a gonosz barna szellem megtámadta. ,. királynőnek sikerült az utolsó pillanatban a tófenéken lévő várába snekülnie. Egy idő múlva a királynő és leányai messze költöztek, hogy gonosz szellem hatalma ne érje el őket. Várukat a tó fenekén lerombolták és márvány köveiből rakták a karcsai templomot. Ennek a tornya