Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

mester pedig a nap jelentőségét méltatta. Majd a céhmester lakására mentek, megkezdődött a tanácskozás, melynek a tárgya bányabérleti, a céh anyagi és személyi ügyei voltak. Kzután szétosztották a "temetési pénzeket*. 1 nagyobb létszáma céheknek, mint a fazekas céhnek is, sa­ját Bzentmihálylova rolt, melyre rápingálták arany betűkkel,hogy ez a fazekas eéh tulajdona. Természetesen neacsak céh tagokat, hanem azok rokonait is a fazekas céh tagjai temették, i temetés abban az időben mindig a háztál történt éa vállon vitték ki a halottat a temetőbe. Ha a temetés "fáklás* volt, akkor négy forintot fizettek a halott hozzá­tartozói a céh pénztárába, ha nem volt "fáklás* akkor csak a felét fi­zették. A karácsonytól Flórián napig befolyt temetési pénzt osztották ki ezen a napon. Ugyanis a céhmester rendelte ki a fáklavivőket és testemelőket a céh ttgjai közül. 1 pénzt arányosan osztották szét. A pénzből bőven jutott borra ia. Nagyot mulattak éa múlatás közben "meg­csapták" az uj segédeket. Ha elfogyott a bor, akkor a "szolgáló mes­ternek" meg kellett fogni a "bakszekeret", és kellett mennie borért. A mulatáa reggelig tartott. Hogy vallásosságukban önérzetesek voltak, jellemző rá a követ­kező kis eset, amit Károlyi Ferenc kádár mester mondott el. Egy alka­lommal valamilyen ünnepi mise volt, melyen az összes céhek jelen vol­tak. Uj káplánja volt a templomnak, aki még nem ismrete a sümegi faze­ka okat. Prédikációjában arról beszélt, hogy becsületesek legyenek, ne hazudjanak, ne lopjanak éa ne legyenek olyanok, mint egy utolsó faze­kas. Erre a prédikációra a fazekasok összenéztek és azon nyomban zász­lóstul, mindenestül kivonultak a temulombol. A káplán ur nézett egy jó nagyot, de csak az ürességet bámulhatta. Egy hét múlva nem volt már Sümegen. Még egy nevezetet és jeles nap uk volt a fazekasoknak. Kará­csony másnapja. Ekkor történt meg a tisztújítás.Uj céhmestert és szol­gálómestert választottak.A régi céhmeater átadta a céhládát az iratok­kal és pecséttel. Szétosztották a Flórián napjától összegyűlt temetési pénzeket és nagy dáridót csaptak, de még utoljára a régi szolgáló mes­ternek kellett az uj szolgáló mesterrel együtt a céh tagokat kiszolgál ni. E hároc nevezetes dátumon kívül életük egyhangú volt.Szerf tt'uk szomszédolni, elmentek disznótorba, búcsúba elbeszélgetni, meghányták­vetették a városka életét és a világ sorát. Vasárnaponként nince r- er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom