Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Németh József: A sümegi népi fazekasság
dult, hogy egyszerre 40-60 személy volt kint. A Dörögdre való kivonulást gúnyolták a sümegiek; "Akkor szép a fazekas, Kikor megy Dörögdre, Csak ugy csitteg-csattog Az a büdös körme. Vagy élni. vagy halni, Vagy serblit csinálni. Vagy abba bele kakálni." (özv. Körmendi Imréné 44 éves közlése.) Egész hétre való élelmet vittek magukkal,mert haza nem jöttek. Kivitték magukkal a legrégibb babot is,itt ugy monták, hogy "borsót", ami a gödörvízben jó puhára megfótt. Az élelmiszereken kívül bort, pálinkát is vittek magukkal. Mint nagy élményről beszélnek a dörögdi bányásznapokról még az asszonyok is. Mesélik, ha elfogyott az élelem, az ital, akkor egy embert hazaküldtek érte, mert még nem végeztek addig haza sem jöttek. Kint éltek a pusztán a pajtákban,a maguk szerkesztette "gnnyhókban". Jókedvűen végezték nehéz munkájukat. Hatalmas tüzet gyújtottak, mely soha ki nem aludt, míg kint dolgoztak. Egész szálfákat raktak a tűzre. Mikor vége volt a nagy munkának, akkor hatalmas dáridót csaptak és ezen csapták meg az először kint tartózkodó inasokat. Azután jöhettek a híres "sümegi múlás" fuvarosok, akik az agyagot haza fuvarozták. A fuvar díja legtöbbször akár az égetéshez szükséges fa hazafuvarozásának a díja, legtöbbször cserép edény volt. A céh szabályai szerint éltek régen, és erre esküt is tettek, ami így szólt; "Én ....esküszöm az egy élő Istenre bold. Szűz Máriára és Istennek minden Szentéire, hogy ezen érdemes fazekas Céhnek, melynek mai naptól fogva rendes tagja lettem díszére egész tehetséggel fel ügyellek; gyülis alkalmával bár mi elől forduló ügy el intézésében félre teszek atyafiságot Sógorságot,magam hasznát másnak kárát lelkem esmérete szerént cselekszem Semmi Szót vagy történetet a Céhbül ki nem viszek, ellenben a Céht érdeklő bár mi hírt is azonnal feljelentem.Isten engem ugy segélyen. Kiadta Sümegen Január 3án 1850 Magyar Ferenc "éh Mester." 24 Vallásosak voltak, de vallásosságukban is önérzetesek. Védőszentjük Szent Flórián volt, akinek emlékünnepét május 4-én tartották leg. Ez volt a sümegi agyagiparosok legnagyobb ünnepe. Hagyobb ünnepak tartották a húsvétnál, karácsonynál ia. A mai Szabadság térnek a,előtt Flórián tér volt a neve és közepén ott állott a Flórián szobor,