Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

volt a mester. Boldogok voltak, mikor 6-8 méter mély gödörből az "esztericfán** feljöttek a felszínre. Ezután következett a kupacok elosztása, ami sorshúzás utján történt. Egy gödörben legtöbbször három rr.ester dolgozott össze.A három mester keresett három színes követ, vagy egyéb jelet, amit egy kalapba tettek. Ezt senki sem látta. Azután olyan inas kezébe adták a kalapot, aki először volt kint a Gelencséresben. összerázta a jeleket és egyenként kiszórta a földre azokat. így sorshuzáB utján döntötték el, hogy melyik kupac kié lett. Senki sem panaszkodhatott, hogy megrövidült, vagy igazságtalanság érte. Igyekeztek is a melencézők egyforma kupacokat rakni. Ez a munka eltartott 2-3 hétig is, de ha az évi anyag együtt volt a kupacban, akkor jöhetett az ivás, a dáridó, a hangos jókedv, a tánc. A kibányászott agyagért a sümegi fazekasok 30 pengőt fizettek a veszprémi püspöknek évente. A fazekas céh már régebben szerződésben biztosította magának, hogy a sümegieken kívül senki idegen Dörögdön a Gelencséresben agyagot nem bányászhat, de még Sarvalyban sem.Féltették jóhírnevüket. Az erdőgazdaság jelenleg 2.50 Ft-t kér egy m^ sarvalyi, 10 Ft-t a dörögdi agyag után. Szívesen emlékeznek vissza az öregek a Gelencséresben eltöltött szép napokra, mert mint elsőéves inasokat, mivel először voltak kint, itt "csapták** meg őket. A fazekasok szerszámai, használatuk A sümegi fazekas-szerszámok leírásánál a még életben levő Varga István fazekas használatban levő munkaeszközeit vettük alapul. Szerszámai igen sokszor a régi fazekas-jobbágyokat juttatta eszünkbe Egyszerűek és primitívek. Műhelye, a középkori fazekas műhelye, berendezése durván faragott. Az ablakban mindjárt előkerülnek a pálcikák, 13 darab van belőle 4 1/2 cm-től 22 cm-ig. Anyaguk vegyes. Egyrésze eperfa, somfa, mogyorófa, de akad egyéb is. A virágcserép készítésénél használják. A szélességet és magasságot mérik vele. Az ablakban volt a pogácsaszaggató is. A réceitató "kiluggatására" használják. A csőcsöz ő-vel a csörgőkorsót lukasztják ki, de előtte vízbe mártják. A rézkését a korongolásnál jobb ke zébe fogja a mutatóujját a likba dugja, és az edényhez szorítja,akár t s z o r í t ó b ő r t, de ezt a balba is, mikor hornyol és simít. I