Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Németh József: A sümegi népi fazekasság

den beszámítás nélkül saját jakból szolgáltatni .a bérfizetésekot eem elhalasztani sen megcsonkítani szabad nem leszen kötelezettségeik bármelyikének megszegése ragy be nem tartása miatt az uradalom ....a bérletet megszüntetni a társulat minden tagját a földásástél egyszerűen letiltani jogosítva leend. 3./ kötelezettségeik pontos betartásának biztosítására 60 ft azaz hatvan forintot évadékképpen a veszprémi közp. urod.pénztárába letenni 4./ Ha bérbevevő társulat tagjai vagy hozzátartozóik az uradalmi erdőkben bármi kárt tennének, vagy bármi ceekély fát elidegenítenének, - mégia ha más, nem a sümeghi fazekas ipartársulathoz tartozó- 8 nem Sttmeghen lakó fazekáénak a kibérlett helyeken agyagot ásni engedne, vagy onnan nyerendő agyagot eladná vagy elajándékozná, jogában álland az urodalomnak jelen szerződést azonnal megszüntetni. 5./ kölcsönös kezességet vállalnak.6./ Bérbevevők az általuk kiemelendő föld helyén származó gödröket az agyag elhordása előtt rendesen betemetni s a körülfekvő terület felszínével lehetőleg elegyengetni tartoznak. 7./ közterhek ipartársulatot terheli. 8./ törvényszerű feloszlása esetén jelen szerződés is hatályon kivül lép" • Ez a szerződés nem sok változtatással fent állott az urodalom 1945. évi megszűnéséig. A sümegi fazekasipar hasonló fejlődésen megy át, mint a többi fazekas gócokon működő csoportok. 1880 és 1910 között a sümegi kerámia is virágkorát éli. Több mint ötven műhely dolgozik, mintegy 80 szakmabelivel. A sümegi kerámia történbtében is elérkezik az a hanyatlás,mely jellemezte hazánkban a népi fazekasságot. Sümegen 1910 a fordulópont. A kapitalizmus halálos szorítása lassan érezteti hatását. Már nem kecsegtető a fazekas mesterség. A gyárak felé húzódik a fiatalság, nem látja biztos jövőnek a fazekasságot. 1911-ben már oly nagy a munkaerőhiány a szakmában, hogy a sümegi fazekasok még ez év folyamán az ipartestület utján megkeresik Győr, Nagykanizsa, Esztergom,Kalocsa és Szar vas városok ipartestületét azzal a kéréssel, hogy nem akadna-e 1-2 fazekas segéd munka nélkül, eljönnének-e dolgozni és milyen feltételek mellett? Azt azonban kikötik, hogy "a segédnek állandóan korongon kell dolgoznia!"^ Nagykanizsa már 1911. III. 11.-én visszajelenti, hogy náluk is segéd hiány van. A többi megérdeklődött város is nemleges választ ad. Hogy milyen munkaerőhiányban szenvedtek a sümegi fazekasok, mutatja az a statisztikai adat is, hogy 1911. december 31-én Sümegen