Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Nagy Gyula: Szántás a Vásárhelyi-pusztán

lehetőleg a föld szélénél kezdje el az első 5-6 barázdát. Vagy a lovakat kell megállítania, vagy neki kell kocognia az ekével, hogy a föld végén bele lehessen vetni az ekét. 2. össze-szántás Régebben az össze szántás egy fogásnyi területen a következőképen történt. A fogás közepét kihancsikolták. Az előző évi középbarázda (a széjjelszántás maradéka) rendszerint már nem egyenes s azt csak ritkán lehetett hancsik helyett használni. Először a középen egy barázdát húztak. Amikor a fogás végére értek, jobbra fordultak, közvetlenül az első barázda mellé. A második barázda földjét az eke az első barázdára vetette. Egy kis orom képződött. Ezt is összevettetésnek hívták. Amikor a második barázdával a föld kezdővégéhez értek, akkor ismét jobbra fordultak az első barázdába és szántották tovább a földet, míg a fogás mindkét széléhez nem értek. A fogás két szélén egy-egy nyitott barázda maradt. Ezután a forgót szántották fel. Ez az előző évi szántással ellenkező- g 1^~^2 4 Leg történt. Az összevettetés alatt egy szántatlan földsáv maradt. Később ezen a következőképen segítettek. Az első barázdát a hancsik során húzatták (3. rajz). Visszafordulásnál az ekét ugy vetették bele a földbe az első barázda mellé, hogy az előző barázda földjét is visszavetették a barázdába. így nem maradt szántatlan föld az ösz— szevettetés alatt. Ekkor csak az egyik felől maradt nyitott barázda. A másik oldalon csak a 3. kihuzatásnál keletkezett nyitott barázda. Azután fokozatosan fogyott a szántani való mindkét oldalon.Az összevettetés magas és éles lett. Kézzel vetéskor a borona letörölte a magot. A mag is lepörgött róla és csík maradt a vetésben. Legújabban a következőképen borozdolnak az összevettetésnél.Az első barázda kihúzásánál a hancsiksort kétfelé hasíttatják (4/a rajz).