Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Kallós Zoltán: Mesék verses és prózai változatai

Bird János értette valamennyet a beszédjüket es, hogy immá annya időt ott vótak köztik. Felvirjattak egy szép vasárnap regrel, s csak mondja egyik ta­tár az édesannyának. Mire mi vijsza jövünk kend Katit nekünk megsüjse ebédre. János hogy értette a beszédjüket sírva monda Bírd Katának. Ru­góm édes Hugóm, magad jól vigyájz, met mingyá jő a bába, hogy tége­det vej sen belé a kuptorba. Jön a kotyigával, hogy kotyigájzatok, d: magad nehogy felüjj a kotyigába, met ha magad felülc, bevet a kuptorba kotyigástdl. Csak azt mondjad neki, hogy magad nem tucc reáülni, met soha kotyigába nem ültél, Mondjad mut it sa meg neked, hogy kell reá ül­ni, s mikor reá ülne lökd bé a kuptorba. Metha magad meg nem teszed elvesztenek minket. De ha magad ügyess léce, akkor innen megszabadu­lunk. Oda es mené a bába s mondja: Jere üjj fel Kata, hordojzalak meg én egy kicsiddég a kotyigacskáha. Én nem tudok felülni, met én nea szoktam vót az apám házánál kotyigával járni, Mutissa meg kend nekem, hogy kell reá ülni. Magam es felilek oda kéjed mellé.Mikor a bába fel­ült, szekett bátran Kata, s belé taszította a tüzes kuptorba. Na húgom Bíró Kata, késztijj bátran! Immá indujjunk el mi es a mi szép hazánkba, ami jó szüléinkhez, hogy még meglátnajsuk őköt. Met bizony tizenkét esztendő sok szép üdő. Leakasztotta Bíró János a szegről fényes kardját s 1 indultak haza. Mentek, mendegéltek, s az uton ketten beszélgettek,hegy még ők es valahára még haza érnének. Közbe hazatértek a. tatárok es hogy delej jenek.Veszik ki a hust a kuptorból hogy egyék meg Katit. Hát amikor kivették, nem tutták meg­enni. Nem tutták megenni, met vén vót s inas vót a hus. Akkor egyik csak számát vette, hogy e nem Bíró Kata husa. Hogy a bábát se kapták suhut egyik csak elrikojtá magát* Ezek megsütték anyánkat s elfuttak. Indujjunk csak bátran utánnik, hogy fogjuk meg őköt. Amind mennek Bíró János számát vette, hogy jőnek a tatárok u­tánnik. Hugóm, húgom Kata nójz te hátra egy keveset, de te nehogy meg ejedj. Bátyám Bíró János jőnek a tatárok s rabolnak el minket! De ojan sokan vadnak mind a felleg az égen. Magad húgom bujj bé ebbe a vízmo­sásba, fordujj napkeletre, s ugy kérjed az Istent,hogy segéjjen meg, elvághajsom őköt. Adjon erőt a karomba, hogy meg győjzem őköt. S csak kiszollá János, s ott es termettek a tatárok. János

Next

/
Oldalképek
Tartalom