Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Csete Balázs: Karácsonyi és újévi népszokások a kalotaszegi Nyárszón
Mely nea szánt, sem nem vet, sem búzát nem arat. Gyűlöli a borral teljesült poharat, Mégis szüntelen tölti el a nyarat. Imé, az arany forgé nap sugara, E ház lakosának Tárt nyugodalmára. Mert nagy örömére felvirrasztott mára, Felvirrasztott minket az Istrán napjára. Valahora lépsz, ott rózsa illatozzon, A boldog szerencse rajtad mulatozzon. Táged, mint Nagy Sándort, szárnyain hordozzon. De ha mink innen most már elmaradunk, A mozsár (?) kútfőből bort mi nem ihatunk. Angyali Tersekre bár mi nem találunk, Mindazáltal áldást tenéked kíránnnk. Yégre, ha elrégzed pályafutásodat. Leteszed a földről testi sátorodat. Akkor jé ki hozzád, lásd meg Krisztusodat, Ki meg adja érned óhajtott jussodat. Akkor a nagy Isten kegyelmébe részen, Szép arany koronát a fejedre tészen, Testi öltözeted ártatlanság légyen, A pennám megakadt, már tovább nem mégyen. El jen az Istrán, éljen az Istrán! (A fenti két István-köszöntő sorrendje mindig ugyanaz.) A házigazda asztalhoz ülteti a legényeket, amely ugyanúgy ran terítre, mint a kántáláskor. Ezúttal azonban leres, kolbász és töltött káposzta is akad, disznóhússal. Ha a gazda még nem ölt disznót, akkor sült csirke kerül az asztalra.így lakják meg a legények az összes Istvános-házakat, ahova meghírták őket. Mikor már az utolsó Istrános-háznál vannak,karácsony másodnapjára virradóan: a két hivogató, templomozás előtt, az istvánoló legényekért megy, a zenészekkel együtt. A legények zeneszó mellett, vigan mulatozva, a hivogatók vezetésével érkeznek a templom elé, ahol az istentiszteletre gyülekező közönség szórakoztatására eltáncolják a leginyest . Azután, a hívogatókkal az élen, - akiknek a kezében a pántlikás hivogató bot is ott van, - a legények bevonulnak a templomba, ahol, ha mámorosan tértek is be, sohasem viselkednek botrányosan; mindig illően fegyelmezték magukat. A templomból is a hivogatók vezetésével jönnek ki a legények s a templom előtt, hol a zenészek már várják őket, újra eljárják a legényest. Mikor pedig mindenki kiözönlött a templomból, a közönség jelenlétében csárdást táncolnak a leányokkal, de csak egy párt (egy keveset, egy fordulót). Ezután - s most már az összes legények s ugyancsak a hivogatók