Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)
Kresz Mária: A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón
Máiail f&Csak kb. 10-15 éve honosították meg a májusi fa állításának szokását, amely Hnnyadon már régebben ismeretes volt. Május elseje előtti éjjelen a legények, kiki szeretőjének,akinek pedig a nagyleányok és növendékleányok közül nincs szeretője, annak a legények közül néhányan májusi fát tűznek a háza előtti utcakapura.Á májusia virágzó csere sznyeág,meggyág vagy borosnvánfavirág (orgona) ragy pedig az utóbbinak zöld lombja, nyírfa, vagy fűzfaág, ha semmi sem virágzik, A fát nem díszítik. Véleményük szerint e szokásnak az az értelme,hogy a leánjok "ugy zódüjjenek, mint az a májusfs". " Tánc" egyéb alkalmakkor . Húsvétkor és pünkösdkor, innepkor is három napig folyik a tánc, ekkor is, mint karácsonykor, a második napon legnagyobb a vigalom. B két ünnep másodnapján a templom előtt is táncolnak, legfeljebb ha nagy a sár, hagyják el. (A karácsonyi templom előtti tánc viszont nem marad el, akármilyen az idő.) A táncmulatság olyasféleképpen folyik, mint bármely vasárnapi tánc,nyáron ugyanis két-három hetenként szokott tánc lenni. Mindég két legény fogadja a cigányt, - azok, akik történetesen a városban jártak - s a legénység fizeti őket; összeszámítják hányan táncolták s azok között osztják el a fizetséget. Tánooló-házat, vagy annak bérét és a cigánynak való ételt, dílt . vacsorát és éjfélt (ünnepeken früstököt is) a leánynak adnak rendre . A tánc a délutáni temple— mozás után, kb. három órakor áll bé és éjfél utánig tart, télen 4-5 óráig, nyáron legfeljebb kettőig, mert másnap a mezőre kell menni. A cigányt érkeztekor és távozásakor néhány legény dalolva kiséri végig az utcán. Â táncon kivül különféle célokra (tűzoltók, stb.) bajokat is tartanak. Bálba heléptidijjal mennek, legtöbbet a legények fizetnek, a házasemberek kevesebbet, az asszonyok még kevesebbetjgyermekek fizetik a legcsekélyebb díjat, a leányok pedig ingyen mennek,sőt ilyen v or táncolóházat sem kell adniok, sem ételt a cigánynak,mert ezt a rendezőség adja. Májusban majálist rendeznek, azaz a falun kivüli szép gyepes területen tartják a táncmulatságot. À táncban csárdást, valcert, ujabban vánsztepet járnak felváltva; legjobban a csárdást, ( lassút és sietőst ) szeretik. A férfiak olykor legínyest is járnak, inkább lakodalomban, mint táncban, ott ugyanis több a hely, s tovább tart a múlatás. Ez a tánc lassan elfel ej-
