Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 5. évfolyam, 1. szám (Budapest, 1960)

Kresz Mária: A fiatalság társas élete a kalotaszegi Nyárszón

rikőha is fogóznak, egy sereg gyermek köreti <5ket, hátul meg a cigány húsza. 1 falu régén az egyik legénygazda,a hiTOgató és a kolcsár a cigányokkal együtt a szekérre ül, hogy hazakísérje őket. A cigányok otthon megszokták rendégelni a legénység képriselőjét a kapott kalácsból. öt napig, illetre karácsony szombatját is beleszámítva, hat napig tart a fiatalság mulatsága. Előfordul, hogy három-négy napig le sem feküsznek. A nagy ünneplésnek meg ran a káros oldala is: "Karácsony után ojan betegek lettünk mind a sok tánctul," - panaszkodik sok leány. Mindezekben a karácsonyi szokásokban a románok nem Tesznek részt, hiszen a magyar legények-leányok közösségébe a románok nem tartoznak bele. Régebben, karácsonykor egy-két órára ellátogattak a magyarok táncába. A rilégháboru előtti időkben az ő karácsonyukat épp ugy ünnepelték mint a magyarok. Legénygazdát, kölesért, hirogatót rálasztottak maguk közül, táncolóházat a leányok adtak rendre, éjfél után béhitták kaláccsal és mézes pálinkával kínálták meg őket. A román táncba a magyarok is elmentek néhány órára, hiszen más dátumon rolt az ő ünnepük. A legények kántálni is jártak. Megünnepelték a némaposokat is. Bár többnyire magyarul daloltak, csárdást táncoltak, a szertartásos énekeket és köszöntőket románul mondták. Névnapi köszöntés

. Régebben karácsony első napján ünnepelték az Istránokat,másodnapján a Jánosokat. Mint a kántálok behívását, ezt a szokást is főleg drágasága miatt hagyták el. Fiatalabb legények nem jártak némapot köszönteni, csak az idősebbje, a legénygazdák, kolcsárok és házasemberek kisebb csoportokban mentek komáikkal, barátaikkal. Istrán napján éjfél után,hajnali 3-4 órakor, ahol tudták, hogy szíré

sen fogadják őket, ahol a gazdának nagylánya rolt, ragy ahol ő maga is tekintélyes első ember. Az ablak alatt elénekelték a kántálás szokásos énekét: "Kedres rendég nálunk szájj*, azután bementek, felsorakoztak, levették kalapjukat és egyikük rerses köszöntőrei kiránt minden jót a nérnapos gazdának. A köszöntőket a terített asztalhoz ültették le. Először pálinkát ittak, kalácsot faltak (néhány falatot fogyasztottak)azután lőrést, töltött káposztát, sült hust és kolbászt ettek s bort ittak a gazda egészségére. A nérnapost meg is szokták tréfálni: ha alszik,meg-