Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

H. Kerecsényi Edit: A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán

mennyi kikelt. H (26) Akai olya* asszony is, aki tartja ugyan a tilal­mat, de azt már nea tudja, hogy mi annak a célja. Régi szokásrdl ad hírt az egyik adatközlő az alábbi szavakkal: "Valamikor azt is hallot­tam, hogy a tojáshajat és a szalmát szeaétlapátra tették, a kikelt csirkéket meg rostára, meggyújtották a tojáshajat, és a rostát föléje (tették). Megfüstölték, hogy egészséges legyen. A régi öregek csinál­ták, ma már nem (teszik)." (27) Anyja még csinálta. A fészekszalmát Galgamácsán kidobják. Manapság semmiféle hie­delem sem fűződik már hozzá. Régi felhasználásáról is csak az előbbi adattal kapcsolatban tudunk. "Miután kikeltek, a fészket kivágom a fé­szer alá levegőzni, néha újra megültetem, de legtöbbször a disznók alá teszem (a szalmát). Ha mégis újra megültetem, akkor átfrissítem, rázo­gatom." (8) A kérdésre adnak-e fészket kölcsön,kissé lekicsinlyően azt mondta: "Ren szokás kölcsönadni fészket, mert senkinek sem kell." (3) Galgamácsán nagyon ritkán ültetnek kétszer ugyanazon szalmába, s majd­nem mindig a disznók alá rakják a fészekszalmát. A csirkék kikelése u­tán az adatközlók egy része a fészekbe kevés friss szalmát tesz, s a kiscsibék ott alszanak az anyjukkal. Lopva keltés. Minden mácsai házban megesett már néhányszor, hogy az elve­szettnek hitt tyúk egyszer csak előjött néhány csirkével, vagy hogy rábukkantak a kazal egy rejtett zugában, esetleg az istálló sarkában, amint maga alá tojt tojásait nagy gondosan üli. Az ilyen esetek gyako­risága bizonyítja legjobban, mennyire nehéz a baromfi ellenérzése a galgamácsai portákon. Sokszor észre sem veszik, hogy hiányzik az álla­tukból. Adatközlőink elmondanak nekünk néhány esetet "tolvaj tyúk"-jaik­kal kapcsolatban. Meg kell jegyeznem, hogy ezt a kifejezést csak két személy szájából hallottam,a többiek nem nevezik külön szóval az ilyen tyúkot, úgy mondják csak: "Maga alá tojt a tyúk, aztán kikőltötte." A lopvakeltett csibékről általában azt tartják, hogy azok jobban kelnek, mint a megültetettek, s a csirkéi is szebbek, erősebbek, mint a többi­ek. Örül a gazdaasszony, ha előjön a tolvaj tyúk a lopva költött csi­békkel." (7) "Volt már tolvajtyúkom - mondja egy adatközlő - az maga alá tojik külön fészekre, és csak hozza őket elő. Egyszercsak vezette őket elő egy bogáncsbokor alól. Csak kerestük mindig, hogy hol a tyúk, mert csak enni járt elő,de nem találtuk, csak mikor előjött. Volt neki

Next

/
Oldalképek
Tartalom