Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Uzsoki András: Egy szigetközi aranyász és felszerelése

század régén készült és 1917-ig dolgoztak relé. 5. Választó, Itsz.: 57.4.5. Nyárfából fara­gott, középen vályúsze­rűen benélyűlő, két ré­gén nyitott edény. X­gyik régé fogantyúsze­rű en van kiképezve, kö­zépen keresztléo fogúja van. Mérete 85x27 on. Oldalán 1901 érszán van béresre, nelyik készíté­si idejét jelzi. 1917-ig használták. 6. Cseréntálka . Itsz.: 57.4.6. 3.4 on magas, 8 en átnéréjű, égetett agyag tálka, kivtil-helül barna mázzal beronra. i szájpereme a füllel szemben kiöntőcsttcsukké ran kiképezve.Benne gyűjtötték Össze a f onesorszemcséket Zemplenczky János magyaróvári kályhásmester készítette a század elején, és 1917-ig használták. 7. »?inak» . Itsz.: 57.4.7. Nyárfából fara­gott hengeralakú faedény, függőleges fogóval .Ma­gassága nyelestől együtt 27.5cm,átmérője 14.5 cm. á porzót tartották benne. A 19.század régén készült és 1917-ig használták. 8. Porzó . Itsz.: 57.4.14. Szürkés-vöröse s színű, dús ásvá­nyi tartalmú homok, súlya 94 dg. A homok aranytartalmát higannyal vonták ki és a visszamaradt ho­nokot az aranyászok hivatalokban szokták eladni porzónak, a tinta felitatására. 9. Kis üveg higanv . Itsz.: 57.4.8. 5 cm magas, hasábalakú üvegben babszemnyi higany. Az üveg nyakán zsinór van a felfüggesztésre. 1917.-ig használták. 10. Tollcséve . Itsz.: 57.4.9.1 ~ 9 cm hosszú ludtollcséve, mely a hi­gany megmérésére szolgált. Oldalán bekarcolások jelzik a mértékegységet. 1917-ig használták. 11. Tollcsévq . Itsz.; 57.4.9.2. 8.5 cn. hosszú .A többi adat meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom