Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Penavin Olga: Mátyás-mondák a Vajdaságból

ix 1-4 anekdotát népi, nagyrészt lokális jellegű Mátyás mondának kell tartanunk, melynek a magyarokon kivül minden bizonnyal szlovén párhuzamai Is vannak. 1 6-7 novellames* európai, sőt euráziai nemzetközi kapcsolatai közismertek, mese jellegük szembeszökőbb, mint az előbbieknek. Az okos leány meséjének (ATh 875) meglehetősen hiányosan elmondott csőkai változata nem kapcsolódik Mátyás személyéhez, mint ez országszerte szokásos, ugy véljük azonban, nem helytelen ezt a mesét is, a népi felfogásnak megfelelően, a talánykedvelő király mondái közé sorolnunk. Az utolső szöveg helyzete problematikusabb. Bár Mátyás személyével kapcsolatban *a bölcs és igazságos bird" attribútum a megszokottak közül való, a mase négy ismert népi változata közül (három Kálmány gyűjtése, egy Ősz Jánosé) egy sem kapcsolódik személyéhez: egy Salamon királyról, egy Nagy Sándorral, kettő pedig általánosságban *az igazságos királyról (bíróról)" szól. (Irodalmi párhuzamait ld. György L., A magyar anekdota története 198 p. 205. sz.) Nem lepődnénk meg azonban, ha felbukkanna a típusnak (916

2£

mt. Berze Nagy 926

x mt.) Mátyás személyéhez kapcsolódó változata is, a Salamon személyéhez kapcsolódó apokrif legendakör nem egy darabjával találkoztunk már Mátyás személyéhes tapadva. A közlemény ismételten felveti a Mátyás-mesék gyűjtésének a kérdését. A kérdés század eleji kutatói egymásután csodálkozásukat fejezik ki népi Mátyás-monda anyagunk szegényessége felett, mikor a szomszédaink: szlovének, csehek, kárpát-ukránok kötetszámra ontják a Mátyás-történeteket. Nálunk talán kiveszett? - vetik fel a kérdést. Aligha, válaszolhatjuk még ma is, csak amit módszeresen nem gyűjtenek, az bizony nagyon csekély anyagot eredményez. Igen jó ellenpéldája ennek Kálmány Lajos gyűjtése, publikált és kéziratban ránk hagyott me sear, iga, ami soha nem látott gazdagságban tárja elénk a Mátyás személyéhez fűződő és fűzhető mondák és anekdoták tömegét. A Mátyás-mondák nemcsak történeti szempontból figyelemreméltóak. Általuk nemcsak a népi történet-szemlélet, jog és igazságérzék vizsgálható, hanem a mondaképződés folyamata is. Egyoldalról nemzetközi vándor mesék és anekdoták tapadnak Mátyás személyéhez, másfelől a kialakult jellemkép erősítésére uj mondák születnek szoros kapcsolat-