Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 4. szám (Budapest, 1959)

Diószegi Vilmos: A sámánköpeny készítése a karagaszoknál

A SÁMÍMÖPBNI KÉSZÍTÉSE A KARAG-ASZOKNÁL A sámánok szertartáskor magukra öltött köpenyéről számos köz­lés és tanulmány jelent már meg tudományos irodalmunkban, készítésük­ről azonban még nem esett sző. Szibériai gyttjtőutaim során ezért igye­keztem megismerni a sámánesz­közökkel kapcsolatos munkafo­lyamatokat is. Az alábbiakban a Ke­leti Szajánokban élő karaga­szok sámánköpenyének készí­tésmódját ismertetem, 1958 júliusában végzett megfigye­léseim alapján* A sámánkőpeny általá­ban rénszarvas bőréből ké­szült. Lenyúzását férfi, ki­dolgozását asszony végezte. A lenyúzott bőrt egy négy rúd­ból álló állványra feszítet­ték ki. Az állvány két függő­legesen a földbe ásott villás oszlopból állt, amelyen két vízszintes keresztbot volt,az 1. ábra egyiket fent a két villán fektették át, a másikat lent kötötték a függőleges oszlopokhoz, a felsőtől olyan távolságra, ami­lyen hosszú a szárítandó bőr. A z így keletkezett kerethez egyetlen hosszú szíjjal feszítették ki a bőrt a bőr szélébe ugyanis egy­mástól egyenlő távolságra lukakat vágtak és ezeken fűztékát a hosz­szú szíjat, amelyet a bőrtől min­dig a kerethez vezettek, majd onnan vissza a bőrhöz (1.ábra) .Ha az i­2. ábra

Next

/
Oldalképek
Tartalom