Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

magassága kb 50 cm. Tetején és oldalain szabályos sorokban elhelyezett lyukak Tannak, felül középen Tassarkos ajtó. - Karéhoz kötTe áll a rízben a halász tanyáján. Oláh Sándor halas bárkája szintén egyenes deszkákbál készült} 52. ábra alaprajza deltoid. Hosszúsága 1.50 m, szélessége 54 cm, magassága 36 cm, Oldalain hol szabályosan, hol szabálytalanul Tannak elhelyezTe a lyukak. Tetejének közepén Tan a Tassarkos, vas-recettűs ajtó. - A Tízben karóhoz szokta kikötni, tanyaTáltoztatáskor lánccal a csónak régéhez kötre Tontatja. (53/b á.) Szilágyi J. uszóbárká

ja csónakalakú,így oldala hajlított deszkából készült. Hossza kb. 2.50 m. (53/c á.) Uagassága kb. 60 cm. Tetején szabályosan, oldalain szabálytalanul elhelyezett lyukak vannak.Tetején leró hosszúkás nyílása belehelyezhető ajtÓTal, sarok nélkül záródik. - Csónak után rontatja a halász} azért kell hegyes végűnek lennie, hogy a TÍZ ellenállását könnyebben legyőzze, ne legyen nehéz vontatni. A földműveseknek nincs haltartójuk, mert ők úgyis csak annyi halat fognak, amennyi saját szükségletükre kell, nem kereskednek vele. A halászok a zsákmánynak egy kis részét megtartják maguknak, a többit eladják. Lónyán a halfogyasztás meglehetősen csekély,a halászok nehezen élnek meg csupán a halászatból. Szűcs János ezért üzletet nyitott,Oláh Sándor eredeti foglalkozását, a földművelést folytatja, Szilágyi pedig fát szed ki a Csarondából gugorával és eladogat belőle. Mindegyik ha-