Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)

III. Halászat

kat hazaviszik a vízről. Á kiszárított varsákat Összeszed

ik, hogy azok kisebb helyet foglaljanak el otthon és hogy hálájuk össze ne bonyolódjék, el ne szakadjon. Az összeszedés úgy történik,hogy a szárnyat vagy szárnyakat a szárnykaróra csavarják, majd az összes karikákat rendre egymásmellé húzzák, míg mindet egy kézben fogják össze. A legnagyobb karikához odahúzzák a szárnykarót vagy karókat a felcsavart szárnnyal, ezután a karójától megszabadított farzsinórt áthúzzák az összes karikák alatt és a szárnykaróhoz kötik. Ugy is szokták,hogy egy külön zsineget húznak át a farzsinóron és a karikák alatt és azt kötik a szárnykaróhoz. Az így összeszedett varsákat a többi halászszerszáamal együtt szekérre rakva viszik haza, mint ahogy tavasszal kihozták. Otthon jó időben a tornác sarkába támasztva állnak az összeszedett varsák,de mikor esőre fordul, beviszik s az elsőházban vagy a pad

on (padlás) tartják tavaszig. A lónyai halászok a varsát igen kedvelik, mert egy ember is dolgozhat vele, ami itt, ahol halászbokrok nincsenek,különösen fontos. A környékbeli halászok is szívesen használják. A hivatásos halászoknak 40-50 varsájuk van fejenként; a legtöbb ötkarikás, egyszárnyú, de mindegyiknek mindig van legalább egy kétszárnyú varsája és hatkarikás varsája is. (Az ötkarikás varsa lehet egy- és kétszárnyú.) A halászgató földműveseknek csak egy-két varsájuk van, ötkarikás, egyszárnyú, de van egy földműves, akinek kétszárnyú varsája is van. - Szintén a rekesztőhalászat eszköze Szűcs János rekesztóhálója. (Egyetlen a faluban.) Ez egy 20 m hosszú, 3.5 m magas, téglalapalakú háló, melynek közepébe egy varsa van belekötve (szárny nélkül). A háló teteje a vízfelszín síkjában van, 10 mm-s kender- vagy drótkötéllel kifeszítve. Azért kell ilyen vastag kötéllel kifeszíteni, mert a víz sodra minden gazt nekivisz és kidöntené különben. A háló alsó ina a fenéken van, kétágú faágakkal a fenék homokjához rögzítve. A varsának farkarója van, ezt meghúzva a háló kifeszül, tölcséralakú lesz, a tölcsér közepén a varsába úszik a hal. - A kerítőhalászat eszközei közttl legegyszerűbb a régi lónyaiak kerítőhálója. A visszaemlékezik szerint ez egy abrosz alakú háló volt, karó nélkül. Egyszerűen hálón-nak nevezték. Ugy halásztak vele, hogy két ember megfogta két-két csücskét, kifeszítve vitte a vízben, ugy,hogy az egyiknek a jobb-, a másiknak pedig a bal keze mélyen a vis színe alatt, csaknem a fenéken feszítette ki a háló alsó szélét, másik két kezük pedig a víz szine fölött a felső szélét. A kifeszített hálót