Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után
azonban bizonyos, hogy nem a ruszinoktól, mert nekik az erdőben gazdag hegyeken nincs rá szükségük. - Az egyik lónyai halász a szatmár-megyei Magosligeten is látott gugorát. - Mint láttuk, a Tisza nemcsak veszedelmet jelent a partmenti -alura nézve, hanem hasznot is hoz. Maga a Tisza vize is nagy szerepet játszik az itteni nép életében: ivásra,mosásra és fürdésre használják. Lőnya lakosságának nagy része tiszavizet iszik, négy okból: 1. aki a folyó közelében lakik (főleg a kislónyaiak), az természetesen a Tiszára jár vízért. 2. Tiszavizet iszik az, aki a lágy folyóvizet jobban szereti, vagy egészségileg jobban bírja a kemény kútvíznél (sokan vannak ilyenek). 3. A tiszavíz előnye a kútvíznél szemben az,hogy nyáron sohasem olyan hideg, mint amaz, tehát a nagy hőségtől és munkától felhevült ember bátrabban ihatja. 4. Végül még azok isznak tiszavizet, akiknek kútjában kellemetlen ízű víz van és nem szeretnek a más kútjára járni vízért. (Közkút nines. 2 ** 5 ) Kútvizet főként az iszik, akinek jóvizű kútja van, vagy messze lakik a Tiszától (pl. a Nagylónya keleti és déli részén lakók.) A Tisza vizét a nép zsírosn ak, könnyű vízn ek mondja, A tiszavízhez szokott ember a kutvíztől gyakran megbetegszik: vízcsömört kap. Minden családból a lány, ha nincs, az asszony megy a Tiszára vízért. A tiszavizet ma is, mint régen cserépkorsóban hordják. Ujabban kezd elterjedni a kékzománcú gyári bádogkanna, de nem tudja kiszorítani a csörgős cserépkorsót, amiben hűsen marad a víz. A tiszavíznél ez fontos; a kútvizet, ha megmelegszik, frissel cserélik ki, de a Tiszára nem'mehetnek minduntalan friss vízért, mert sok időt vesztenének vele. A cserépkorsót vagy vásáron veszik, vagy helyben, mikor fazekas jön a faluba szekérre rakott árújával. A bádogkannát vásáron veszik, vagy valamelyik közeli városban. Kannája nem mindenkinek van, akinek van, az is tart mellette 1-3 cserépkorsóy t. Korsóból mindig kettő vagy négy van annak, akinek nincs kannája; páros számúnak kell lennie, mert kettővel mennek vízért.Korsóban csakis tiszavizet hordanak (a kútvizet vederb en, ritkábban kannában viszik). A víznek a Tiszáról való hordását Tiszára járás nak nevezik. (A mosás vagy fürdés céljából a folyóra való menés t nem hívják így, mert az nem olyan gyakori, mint a naponként vagy kétnaponként történő vízhordás.) A vízért menő fejércseléd két korsót, vagy egy korsót meg egy kannát visz a korsókendő, T iszára járó kendő segítségével. Ez egy 2 m osszu, 25-30 cm széles, két végén szedett vagy merkelt mintával és
