Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után
a fehérrirágu lapinta ítttndérróssa, Caatalia alba L.) és a sárgarirágu lapinta (tarirózsa, Nuphar lutea» L.) nagy kerek levelét, gyomor- és lábdaganatra, a nadálylapu (fekete nadálytő, Symphytum officinale L.) gyökerét csonttöréi összeforrasztására,a Tiszaparton szedett orséfü vet (zsűrid, Bquisetum L.) köhögés és köszvény ellen. Vizek partján szedik a rizlgyöngyö t (ennek miroitât nem tudtam megállapítani, mert nem láttam). "Nagy gombdu k. mint egy nagy lapdarab, megszárasztra, megtörve, hagymás zsírral elkeverve köszrényttll, rehomá tul jdu." Az égerfát ma is úgy használják orvosságul, mint régen,mert a hasznos orvosságok receptje anyáról leányra száll. A sólymot ma is szedik, gyermekek csemegéje,de a felnőttek sem rétik meg. "Mikor a reresszilra érik, akkor már jóu^ a súlyom.* 1 Az aszszonyok kenderkőtésk or szoktak szedni gyermekeiknek. Alája merített kosárral "minden inastul" kiszedik, ragy gereblyérel húzzák ki. - Megfőzre kettérágják, lisztes bélit kés hegyével szedik ki. Dió helyett fogyasztják. - A nádasokkal együtt eltűnt a gazdag madárvilág is, csak néhány tőkés- és cigánykacsa, rizityuk, bíbic, dobosgém tengődik még a Csaronda, Eszterna és Holttisza rízinörényei között. - Tojást szedni ma nem járnak. Ha nádTágás közben találnak, hazariszik elfogyasztják, vagy tyúkkal kikeltetik, de a radmadár elpusztul, ragy haza szökik a vízre. - A vadkacsát ma már nehezebben fogják meg: nem olyan súrfl a rizinörényzet, hogy észrerétlenttl megközelíthetnék} de ha alkalom kínálkozik, nem szalasztják el. Az állatvilágból orvosságul használják a "csukafog w porát. A megszárított "csukafog^at porrátörik és a folyosóm ban (orbánc) szenvedőnek arcát dhájjal megkenve a porral be csapdosik . - A kiirtott erdők helyett a Tisza hoz a szegényeknek némi tüzelőfát. Áradáskor a szegény emberek csáklyáral, (l.ábra) kötéllel felszereire kimennek a tiszapartra és órák hosszat lesik a rizet (természetesen csak akkor,ha nincs nagy mezei munka).A Tisza ilyenkor a fenti erdőkből nagy drugárokat hoz, melyek ily rörid idő alatt még nem itatódnak át rízzel és a felszínen úsznak. Ha a TÍZ a parthoz közel riszi, a parton álló hosszunyelû csáklyát akaszt bele és magához húzra -Sakí 1. ábra
