Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
I. A vizek szerepe a nép életében általában - B. A lecsapolás után
tása csak lassan haladhatott, (ma sincsen még hefejezve).Ezért Lányának a lecsapolás megkezdése utáni életviszonyai még sokáig és sokban hasonlítottak a lecsapolás előttihez. Az állóvizek helyén ma már jórészt szántóföldek vannak, csak itt-ott találunk még vizenyős rétet, mélyfekvésű lapos t, melyben esős évben meggyűlik a víz. Ezeket kaszálónak használják. A patakok vizét részben árkok vezették le, részben a kanális viszi a Latorcába. Nagyobb részük kiszáradt, ezeknek ágyát feltörte az eke. Vannak olyanok,melyeknek sással benőtt vizenyős medre legelő vagy kaszáló; végül vannak patakok, melyekben ma is van víz, de jóval kevesebb, mint régen.Nyáron többnyire ezek is kiszáradnak a Csaronda kivételével. Ilyen ma is meglevő patakok a Csaronda, a nádas Eszterna, az egyik erdőben a Baratna, Kirva, Kácsva, Easnya, Long, a másik erdő közelében a Patak. A Tisza szabályozásakor gátat, tőütés t emeltekj később ezt,mivel alacsony volt és a Tisza árvizeit feltartóztatni nem tudta, meg f ejelték. A töltéshez való földet a kubikb ól hordták. A kubikgödrökártéren lévén - áradáskor megtelnek a Tisza vizével és kedves halászd helyei az orvhalászoknak. A töltés nemcsak mint az árvizek elleni védelem játszik szerepet a falu életében. Gazdasági és társadalmi szerepe is van. Az egész határban a töltésoldalon terem a legjobb széna. Ezt a 20 nyírieknek szokták eladni. Tavasztól őszig, ha jó idő van, a vadvirágos töltésen sétál és beszélget a falu fiatalsága minden vasárnap délután.A nagy mezei munka évadján ezek a festői tiszaparton tett séták pótolják a téli estézést és a fonót. - A gyermekek pedig tavasszal bubovicskát vájni, nyáron sóskarengő t 21 rágcsálni járnak ki a töltésre. - A hajdani vizek nagy része eltűnt, velük együtt eltűnt a régi világ is. Az egykori nagy erdőből csak két kis folt maradt meg, az egyiket ma is vágják, - rövid idő múlva nyoma sem lesz. Eltűntek a nádasok is, csak egy maradt meg: az Eszterna.Ez az egy fedezi a megcsökkent nádszükségletet. A nádat télen vágják, mikor a jég már megbírja az embert, vagy nyáron, mikor kiszárad az Eszterna. Télen a nádvágók rongyokba csavart csizmában dolgoznak,részben a hideg-, részben a jég síkossága miatt. (Ezideig még senkit sem találtam, aki a jégpatkót csak hallomásból is ismerte volna.) Nyáron csizmában vágják a nádat, hogy a levágott nád
