Babus Jolán: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 3. szám - A lónyai viezk néprajza (Budapest, 1959)
Szójegyzék és közmondások
csengése figyelmezteti a halászt a zsákmányra Pettyentő ; 1. rudas horog Péndzi, pénzi (pénze)van a víznek: gyűrűzik Pénz: a hal pikkelye Pipák az emelőháló húzó zsinegére bizonyos távolságokban kötött kis fadarabkák; ezeket egymás után megfogva a zsineg húzása kiemeli a hálót a vízből Pipás evező az az evező, melynek nyele mankóhoz hasonlító forgóban végződik Pocokvarsa : dróthálóból készült vörcsökös patkányfogó; halász készíti a vízben élő pézsmapocoknak Pocsmány: a mocsaras víz fenekén levő iszap Pótszárnyék: a vejsze lé szájának meghosszabbítására való külön lésza-darab Rekesztőháló ; nagy, téglalap-alakú háló, melynek közepébe szárnyatlan varsa van kötve. Valamely víznek a keresztben való elrekesztésére használják Rekettyecicuka: a rekettyefüz barkája Ró: rév Réház: kis ház a révben, a révész pihenő helye Répénz: rév-vám Rész: 1> dézma Révám (rév-vám): az a pénz, amit a komp utasai átvitelükért a révésznek fizetnek Rudas horog:egy hosszú rúdra kötött zsinegből és annak a végére erősített egy szem horogból álló eszköz, földművesek használják Rünkőü (rünkö): fatönk (gyökeres) Sallós (sarlós): 1. nyerges Sárvíz: iszapos víz (mocsaras helyen) Sik: 1. a lónyaiak nyelvén: sikos, csúszós (jég), 2. sik szem a játsző szem, (hálókötésnél), mert a göm csuszkái Sikárkőzik (gyermek): csizmája patkóján: csuszkái a jégen Sijjed: süllyed Singér : sügér, (hal) Sollás: 1. sorlás Sonkolyos kosár: gyékényből készült urnaalaku kosár,lisztet tartanak benne Sorlás: olyan hely a Tiszában, ahol a törőpart beszögellik a vízbe és a víz sodra abba bele-beletitkőzik Sorlódik (a víz sorlásnál): a partba ütközik Spano^ : kifeszít (pl. merítőháló inát) Spégli , spékli : 1. batonya Sukk: hosszmérték: két, kinyújtott hüvelykujjával összeérintett ököl hossza, kb. 32-36 cm
