Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Dömötör Sándor: Ujfajta hetési csigáskutak

ÚJFAJTA HBTÉSI CSIGÁSKÜTAK. A "Hetési Napok" alkalmával 1958 júniusában bejártam Hetes falvait (Istvánlak,Bödeháza, Gáborjánháza, Szijártdháza, Zalaszombatfa) és igen sok ház udvarán érdekes formájú és érdekes szerkezetű kutat láttam. Hasonlítottak a gémeskutathoz, azonban különböztek azoktól a csigáskutaktól is, amelyeket Gönczi Ferenc ezen a néven ismertet erről a vidékről. (Göcsej és Hetes vidékének ismertetése.Kaposvár 1914. 471-472.1.) Göncsi szerint a göcsejiek és a hetésiek az országszerte gémeskú

t néven ismert kutakat csigásknt néven emlegetik. "Oszlopát kntágasnak nevezik - írja. - Ennek két ága között, vízszintesen futó erős vashengeren forog a csiga, mely néha két darabból áll. A hátsó, vastagabb végére nyomtatóul néha tuskót, téglát, követ kötnek gúzzsal vagy kötéllel. A csigán lóg le a pózna a vödörrel". (I.h. A 472.1.-on a csigásknt és a kerekeskut ábráinak felirata el van cserélve.) A Gönczi által leírt csigásknt tehát tulajdonképpen gémeskút, melynek keresztrúdját, gémj

ét a göcsejiek csigának nevezik. Igy nevezik azonban a közeli őrségben is a gémeskuta

t Kardos László megfigyelései szerint. (Az őrség népi táplálkozása. Bp. 1943. 159-161. 1. A 79. ábra csigáskuta

t, vagyis gémeskut

at ábrázol.) Az őrségiek rendszerint egy faragott ágasfát ásnak le a földbe a káváskut