Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez

addig a lányka leülhessen. A annklt különben örömmel végzi, mert apja megígéri, hogy a rész az övé lesz és sok ruhát vesznek rajta neki. úgy is kerül, hogy a lányka az anyjával váltogatva szedi a rendet.1 gyerek ül addig, amíg az anyja szedi. Ilyen módon azonban ki-ki csak a magáé­ban dolgoztathatja gyermekét. Aki másnak dolgozik, azt nem kímélik. A "ciaboráskodás, koaázás" már az iskola elótt kezdődő barát­kozás. Igy eaztendobeli 2-4 kislány szokik ebben össze az együtt-ját­szásra. Izek az iskolában is egymás mellé ülnek a padba,onnan kikerül­ve pedig mindig együtt vannak, ahogy szerét ejthetik. Idejük egyformán szabad illetve elfoglalt,mert rendszerint azonos sorsűak kötődnek egy­máshoz. Előfordult ugyan, hogy gazdalány cimboráskodott a szegénnyel, ez azonban inkább kivétel. A sűdőlány szórakozása a komázáson kívül -amely a barátkozás­ban, közős játékban éa sétákban nyilvánul meg - a lakodalom,ha adódnék ilyen a rokonságban vagy szomszédaágban. A táncot, melynek elejét any­jától tanulgatja, aki énekel neki együtt táncolva vele - itt járja mu­zsikaszóra, de csak lányokkal. Itt tanulja meg a felnőttek mulatozáai formáit is. Maga tánciskolába csak 14 éves korától kezdve jár. A 8uhancár,a fiúgyerek N az mindig lovazik".Van olyan is közöt­tük, aki úgy le si el - még iskoláskorában - apjától a különféle munka­végzéseket a alig várja, hogy kezébe adják a szerszámokat és maga is dolgozhassák. Persze ugyanígy van olyan is, akit úgy kell rászorítani a munkára.Még a tíz holdas gazda kamaszkodó fiát is elállították nyár­ra bojtárnak, vagy dohánykertész mellé urasághoz, esetleg elszegődtet­ték parasztokhoz. A dohánykertésznél többnyire nyolc hétig tartó munka volt, de tarthatott tovább is. Szegődtették a gyereket ültetésre, tö­résre, simításra. Elállhatott a gyerek parasztokhoz lehajtónak napibé­rért is: a mezőn vezeti ilyenkor a lovat kapálásnál. Be kocsisnak is elszegődtették, ha nem félt a lótól.Az ilyen gyerek előrizgette a lo­vat, pucolgatta is, ahogy tudta. Akár idegen gazda, akár az apja kezén van, ugyanazt a munkát végzi sorjában, legfeljebb itt is, miként a lánynál,kimélik a gazdagyereket. Apránként állítják be a nehezebb mun­kába, nem hajtják és csak annyit végez, amennyi jólesik neki. Csutka­tövet szedni, acatolni 12 éves fiúgyerek dolga.1945-ig, az urasági ta­gon napszámba tették ezt.A 12 esztendős fiúgyerek megkezdheti a marok­szedést is "szíp kik gatyám rőt akkor, úgy röpültem, mint a madár. De örűtem, mikő marokszedő lettem, juj Istenem, már keresek píst meg búzát" - emlékezik egy 60 éves adatközlő gyermekkorára. "Mikor odaáll-

Next

/
Oldalképek
Tartalom