Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Fél Edit: Fejezetek Tiszaigar társadalmának megismeréséhez

beteg komaasszonyát, illő, hogy kezébe vegye a kisbabát is, megdajkál­ja, tisztába tegye. A keresztapa nem közelít a kisbabához; őt az uj kapcsolat inkább csak a szülőkhöz erősíti. 1 kéthónapos kisbabát már elviszik bemutatni azokhoz a csalá­dokhoz, akikhez tartozik: nagyszülőkhöz, nagybácsikhoz,-nénikhez, uno­katestvérekhez, keresztszülőkhöz és nem utoljára a szomszédokhoz. Van­nak, akik legelőször a szomszédokhoz viszik, hiszen azok közvetlen kö­zelségében, azokra ráutalva és azokat támogatva fogja majd leélni éle­tét. Az először látogató kisgyermeknek minden helyen tojással kerítik körül az arcát, kívánva, hogy olyan kerek, olyan szép és olyan ép le­gyen a gyermek is,amilyen a tojás.^-A nagyobbacska gyermeket cukorral vagy más édességgel etetik a lányok, asszonyok. Biztatják anyját is 8 őt magát is,hogy csak jöjjenek el máskor is, adnak akkor is mindig va­lamit. A pólyából kikerült kisbabát,ha vannak testvérei,naphosszat a­zok ringatják, beszélnek hozzá, játszanak vele. Ha testvére nem volna még, szívesen hoznak hozzá kicsit idősebb gyereket a szomszédból.Egye­dül nem szívesen hagyják a gyermeket s ha nem volna kire hagyni, anyja mindenüvé magával viszi. A kisfiuval-kislánnyal apja ebben a korban még alig törődik. Megtartja a kezében, ha kérik rá, megdajkálja, ha nem tudja sírását hallani, de nem gondozza, nem eteti. Az apától,kezdettői fogva, ritkán kap gyengédséget a gyermek, annál gyakrabban fenyegetőznek majd hatal­mával előtte az asszonyok, megvetvén ezzel az apai tekintély alapját. Hiszen a továbbiak folyamán is mindvégig az apától ered majd minden komoly fenyítés, mivel a házban ő képviseli a tekintélyt, a hatalmat, az erőt. Az első szók.amiket a gyermek kiejt: "annya" és ""apjába har­madik, amit megtanul, a "mamma"=ennivaló. Ezután jön a H nanám ,1 = nagya­nyám és a "papa"«nagyapám. Sok gyerek hosszú hónapokon át apát mond apjának és nagyapjának,annyát pedig anyjának és nagyanyjának. Ezután gyors egymásutánban jön a közvetlen környezet többi tagjának megszólí­tása; a testvéreké, akiket nevükön szólít, ha nagy lenne a korkülörib­1. Ezt a tojást azután megfőzik a kislánynak lágytojásul és megetetik vele, vagy. ha baromfi ültetés idejében volnának,ceruzával megjelö­lik s azuiőstyuk alá teszik.A kikelt csirkét rézdróttal "meggyűrű­zik", mert az a kislányé lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom