Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Sándor István: Sziklához láncolt Gergely

a Gergely kézire lakatolta és ait nondott akkor. Akkor kérték, hogy sietve vezesse <5ket a szigethez. Odamentek. És felvették Gergelyt a ladikjukra. S ahogy vonultak he a városba, a harangok megszólaltak magiktul. S mindenki azt kiáltotta, hogy: - Gergely leszen a pápa. Felöltöztették és proseccióval vitték bé Rómába. Megválasztották pápának. (3 lett az egyház egyik legszentebb pápája. Hire ment az egész környéken, hogy milyen szent. S eljutott a hir az <5 anyjához es. Feltette szándékában, hogy elmenyen, meggyónik ennek a szent pápának, - hátha feloldozza. El is ment. És kérte,hogy ő gyónni akar. És meggyónt a pápának és a pápa megismerte. És kijelentette magát akkor, hogy az 6 fia. Erre a hirre a fejedelemasszony annyira meghatódott, hogy elájult. Felvették és gondozásba vették. De nem épült fel. Az öröm, hogy még meglátta a fiát, megölte. De az Isten akkora bűnre mégis megbocsátott; mert látta, hogy megbánta, megvezekelte ugy az asszony, mint a fia. + + + Ugy véljük, nem lesz érdektelen, ha a történetet Gáspár Antal előadó technikájára vonatkozó megfigyeléseinkkel s a történetre vonatkozó néhány felvilágosításával is kiegészítjük. Gáspár Antal nyugodt,közvetlen előadó. Szabadkozva kezd a történetbe; "csak nagyjából tudom körvonalazni", mondja. Ennek ellenére a bonyolult cselekményt meglepő pontosan rekonstruálja emlékezetében. Mint a szövegből kitűnik, csak egyetlen alkalommal gondolkodik el az események egymásutánján s egy másik alkalommal pedig utólag színesíti meg, egészíti ki mondókáját az elefántcsont tábla említésével. Figyelemreméltó, hogy maga állítja párhuzamba Gergely sorsát Mózesével; innen elbeszélésének egyetlen következetlensége: előbb kosárnak, utóbb ládikának mondja az alkalmatosságot, amelyben a gyermeket a tengerre bízzák, hol a biblia, hol a Gergely-história motivumát szőve előadásában. Csöndes hangon beszél, előadása higgadt és átélt: "Mikor mon-