Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Dorogi Márton: Emlékiratok... II. (Paraszti feljegyzések a III. sz. első feléből)
Életrendszer. Mivel a jószágtartás nagy mennyiségben divatozott, csekély gazda volt, akinek 20-30 darab juha, egy, kettő, s több öreg koca sertése nem volt. Nagyon szegény volt, aki egy éves sertést hizlalt, hanem egy közönséges gazda három-négy darab két-három éves ártánt, vagy herélt kocát hizlalt, erősebb gazdáknál négy-öt darabot, amellett elöljáróba egy-két kisebbet hizlaltak, s ölettek, s a volt a jelszó, hogy a jó gazdának dohos buza , avas Bzalonna . 1 földes gazda ritka volt, aki uj búzából süttetett kenyeret, mig a hombárban meg nem pihent az uj buza, a föld bőven termett, eladásra csakis Debrecenbe kellett vinni, az egész Kunság, Sárrét, Nyírség, mind Debrecenbe vitte eladásra, az ára becstelen volt, évről-évre tartani, aki nem akarta olcsó áron pocsékolni, sok megromlott, dohosodott, a zsuzsok meglepte, még helyet se lelt terményének sok gazda, az 1808. év táján, mivel az árvizes időbe a föld árja nagy fel volt, a verembe a búzát felvette a TÍZ, igen sokan az Eperjes-halomhoz hordták ki az életnemüeket. Mivel ott magas a föld, ott tették Termekbe,ott volt egy korcsma és a korcsmáros volt a felvigyázó a vermekre. Nyári időben tehéntej, juhtej, sajt, turó, vaj bőven volt, amellett a mezei munkás tarisznyájából a jő vastag «vas szalonna nem fogyott ki, szalonnasütés volt a legfőbb eledele a mezei munkásnak.Halnak bővibe voltak egész éven által. Gyümölcs bőven termett, dinnyét lehetett termeszteni. ősszel szüretkor megkezdték a juhvágást, szüretre-, tengeritörésre nem is gazda volt, aki juhot nem vágott, folytatták a juhvágást, mig a sertésölés be nem következett. A levágott juhok faggyújából gyertyát mártottak. Télbe a sertéshús , kolbász sat. étel közbe mézet, sajtot, túrót, retket, irós vajat, diót használtak, amellett halat, csikót bőségesen lehetett kapni. Bőr bőven termett, a pálinka ivás igen csekély mértékbe divatozott. Mikor szilva bőven termett, szilvapálinkát lehetett főzni, de az eltartott évekig. Törkölyből, seprőből ami kevés lett, de az életből való pálinkafőzést alig ismerték, 1848, illetve 1840. előtt. Csak is 1850. táján kezdett divatozni az életből való pálinkafőzés, amikor a fináncot kezdte a népség megösmerni, egy munkásember meg nem ivott egész nyáron át egy itcze pálinkát, mégis erős, egészséges ember volt. Társadalmi és Erkölcsi élet. A mult századba, amikor a reformata vallást követők kegyetlenül üldöztettek, rendkivüli gyűlölséget támasztottak a különböző vallásfelekezetek között, csak lassankint higgadt le az egymás iránti gyűlölség.A Nemesség lenézte a nem nemest,
