Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)
TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Dorogi Márton: Emlékiratok... II. (Paraszti feljegyzések a III. sz. első feléből)
ri egyesség megtörténi, akkor kezdték a malac ás ludtartást szabályozni. Amint tehát összeírták a jószágszámot, a jegyző széjjel repatriálta az árenda összegét, hogy mennyi esik egy jésság szám után, a földes gazda akármennyi földje rolt is, nem tekintett többre,nint a legkisebb földbirtokos,rolt olyan gazda nea kérés, hogy rolt 40, 50 köblös földje, amellett legeié illetősége, épen annyit fizetett a paszta árendába egy darab jd szagtól, mint egy öt köblös földe" ember, akinek nem rolt egy barázda földje is, félszer annyiral fizetett többet, mint a földes enber. Példának okáért, ha a földes ember fizetett egy jószágtól 2 forintot, a földtelen fizetett három forintot, amellett közlegelét, tarlét, agarat, közösen legeltethetett, amellett kaszáiét bőrön lehetett hagyni, éppen agy részesalt belőle a földtelen, mint a földes, jószága arányához képest,csak az 1860. ér táján látták be a földes gazdák,hogy a földtelenek nagy kedrezményben részesülnek, akkor két annyit fizettettek relé, mint a földesek fizettek. Szent Mihály nap után pedig felszabadult az egész határ abba a tekintetbe,hogy a rises részeken aaradt temérdek giz-gast kassálhatott a legutolsó napszámos is, egész télen által pedig ha a rizek megfagytak nádat, gyékényt, gist, gazt szabadon rághatott minden Ladányi lakos, kirére az uradalmi rétet, de amint már említettem, ha állandó tartós tél rolt, az uradalmi rétet is kirették bizonyos nád összegadásáért, ilyenkor szabadon rághatta a nádat, gyékényt mindenki. Némely loras gazda nem rágott nádat, hanem a jó szagtalan szegény emberét feléből hozta hasa. iltalánoa szokás rolt, hogy akár jé nád, akár tttzreralé hazahozásáé r t egyik tied, másik egy im. Mikor a Tisza rize és a Berettyó Tize nea bántotta a határt, szántéföldet is osztottak, némelykor gazdagon fizetett a kövér föld, de az is megtörtént, hogy a sok réti földet beretették, és Pünköst táján kiöntött a Tisza.Caak akinek a legmagasabb teleken jutott az illetősége, az maradt ki a TÍZ alól, a többi részét elborította a riz* Nagy kiterjedésű rolt tehát a lakosság által birt része a határnak, de mivel az árvíz ostromolta a határt, kivált a taraszi időbe, alig rolt annyi száraz, hora egy kissé heverni, ragy éjszakára aegállapodní kimehessen, amellett, hogy a nagy rizbe lobácsolt a lé és marha a nappali nagy melegségbe a borzasztó sok pécsik, éjjel pedig a sok szúnyog ostromolta a jószágot. Ámbár zaklatott a jőszág a rorarok által, de ammellett nem éhezett, mert a rises földeken rolt giz, gaz, a riz apadásokon muhar,
