Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

TÖRTÉNETI ADATOK - NÉPI IRATOK - Hofer Tamás: Két gyergyói udvarház a XVIII. században

benne a 14-15. századi nemesi kúria tipusát, mégsem zárja ki a lehetőséget, hogy egy jómódú jobbágy lakása volt. A gótikus Guat-ház tipusa megtalálható a jelenleg álló helyi paraszti épületek között is. Entz Géza így arra a következtetésre jut, hogy a népi építkezés mult századi emlékei "évszázadokra visszatekintő, lassú, vidékenként változó, a helyi gyakorlat által megszabott szerkezeteket és formákat alakító fejlődés" láncszemei lehetnek.3 B folyamatos helyi fejlődésbe egyaránt beilleszthetők a nemesi építkezések és a parasztházak. Tajkai Aurél kurialista községek (így Szentgál, Nemesvámos) kisnemesi házairól ír. De a helyi hagyományokba illeszkedő építkezés nem korlátoződott a kúriaiistákra. Vajkai megemlíti pl. a sümegi Kisfaludy-házat, mely "méreteiben, formájában alig különbözik a falusi kisnemesi házaktól, legfeljebb amazoknál hosszabb".* Ha a jelenlegi épületből leszámítjuk Kisfaludy Sándor 1810 körüli építkezését,

5 az eredeti családi ház a kurialista faluk 18* századi épületeihez hasonlóan áll előttünk. Ez a "szerény, falusias jellegű épület" egy előkelő "bene possessions tus" nemes család lakása volt, melyben a vármegye vezetői és hírneves politikusok, Deák Ferenc, Csányi László és a Festetics grófok vendégeskedtek.6 A dunántúli nemes költők házainál maradva említhetjük Berzsenyi Dánielnek, az ezerholdas, müveit földesúrnak szalmafödeles, földes szobájú, "az Archi

tectúrának legkisebb szabásait sem esmérő" házát.''' Vályogból épült Kazinczy Ferenc nagyapjának, Bossányi Ferenc főszolgabírónak s diétái követnek náddal fedett egyszerű kúriája is.

8 A Nyírség kis- és középbirtokos nemeseinek házai méretben különböztek, több vagy kevesebb helységre tagolódtak, de általában beilleszkedtek a helyi falusi háztípusba.

9 Sajnos a kis- és középnemesség rétegződésének alakulását kevéssé ismerjük és részleteiben föltáratlan az a folyamat is, mely tágas, divatos, klasszicizálé kúriákat, a helyi építő gyakorlat formáitól többé, kevésbbé elütő "uri lakokat" állított a 18. századtól kezdve egyre több nemesi portára. Erdélyben, ahonnan két idézendő leírásunk származik, Biré Vencel szerint a 18. század volt az "udvarházak" fénykora." Ezidőben a kisebb birtokú falusi nemeseknek épp úgy udvarházai voltak, mint a nagybirtokos mágnásoknak, akik uradalmaik néhány községből állé egységeit egy-egy udvarház köré szervezték. (A 17. századi erdélyi udvarházak kialakulása szintén mélyen visszanyúlik a középkorba, s a forrásokban folyamatosan követhető.

11

) Az udvarházak közt rang és mód sze/