Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Erdős Kamill: Cigány-törvényszék (Románi-Kris)

nyerálják a templomszolgátől és kezüket az oltárra téve "esküsznek". A Végegyháza-i Mäsär törzsbeli cigányok még egy vödör Tizet és egy Tasláncot is tesznek a fekete kendőre, miközben ezeket mondják: "ugy hűljön ki a lelkem, mint ez a TÖdör TÍZ", illetve "ilyen nehéz láncban legyek egész életemben" - ha nem az igazat mondom. - A fekete kendő jelentése a kőretkező: "Olyan fekete gyász jöjjön rám, mint ez a kendő - ha nem a Talóságot mondanám." Szószólónak nincs helye. Hamis eskü előfordult, - igen ritkán. Ha ralaki hamisan esküdött és rábizonyul, - akkor is elmarasztalják. /A cigányok túlnyomó többsége mélységesen hisz a hamis eskü/cigányul: bangi colax/, illetve a magára mondott átok bekÖTetkeztében, ezért ösztönösen irtózik a hamis eskü-téré stői./ Fordult elő eset, hogy a tárgyaláson hozott Ítélet vógrehajtá­sát megtagadták, de elenyésző csekély számban. A cigány-törTényszék /lïomâni-Kris/ csak jelentősebb, nagyobb­horderejü ügyekben ül össze, tehát egy cigányközösségben kb. 3-4-szer egy érben. /A törvényszéki eljárásoktól eltekintve, más Titas ügyekben is mindig kikérik az öregek véleményét, és tanácsaikat mindig megsziv­lelik./ A törrénykezés mindig nyilvános és folyhat szabad ég alatt /pl. udvaron, vásárban/, vagy zárt helységben /pl. házban, kocsmában/. A bírósági tagok körben ülnek a földön vagy az asztal mellett - és ha a tárgyalás szabadban van, pl. a Békésen lakó Cokest'e nemzetségnél az a szokás, hogy a legöregebb belül ül a kör közepén. A törvény "csiná­lása" /cigányul: "suvas kris" vagy "sinel i krisi"/ csendben és méltó­ságteljes hangulatban történik. Mint az előbb emlitettem, a törvényke­zési eljárás nyilvános, tehát hallgatóság is lehet jelen - nőket is beleértve. Egyes cigánytörzseknél /pl. Kétegyháza-i Cerhär/ a hallga­tóság /még a nők is/ is beleszólhat a tárgyalás menetébe, de csak ak­kor, ha értelmesen, okosan és röviden szól, vagyis rátapint a lényeg­re. Ellenkező esetben a biróság tagjai rákiáltanak: kuss!! - Viszont, már a békési őokeSfe nemzetségbeli cigányoknál, a törvényszéki tárgya­lásba sem férfi, sem nő nem szólhat bele. 5 A felek kivül állnak "az öregek körén" és először a felperes mondja el a magáét. - Az egy cseppet sem zavar senkit, hogy pl. a ló­vásártéren vagy éppen a zsúfolt kocsmában magyarok is tartózkodnak, hiszen ugy sem értik a cigány beszédet, s ennek következtében nem sok gondot fordítanak rájuk. A törvénykezés időtartama kb. fél nap. Ha pl. reggel kezdik,

Next

/
Oldalképek
Tartalom