Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Nyárády Mihály: Fajtaváltozás a kéki juhtenyésztésben

juhok. Folyamatban van a község legjobb tényészanyagának kiválogatása, ezek feleslegeseinek kivitelre való szerződtetése és kedvezményes ab rakanyaggal való ellátása.*^ Ilyen körülmények közt a csürhés elletési mód, a kéki gazdákkal való legelővita, az éjszakai vagy éppen viharos téli időkben való kényszeré legeltetés,a mésztartalmú téli eleségkészleteknek a meddelékektől és a toklyóktól vagy egyenesen a juhászcsaládoktól való megvonása a mult egy-egy kínos emléke lett. Ezek után a tanulmány tanulságainak a levonása van hátra. Ezek a tanulságok a következők: 1. A kéki juhtenyésztés sem ősi, sem folyamatos nem volt.

S ezt a községnek a paraszti és a földesúri juhtenyésztésével kapcsolatban egyaránt el lehet mondani. Mert például az 1796. és 1799. évekbeli Szabolcs megyei pásztorösszeirások szerint sem a kéki kommün

itásnak (jobbágyközségnek), sem a kéki földesuraságnak (birtokos nemesek öszszeségének) nem volt juhászuk. Igy számba jöhető juhtenyésztésük sem lehetett.

20 2. Ez a juhtenyésztés egyszersmind arra nézve is bizonyság, hogy a magyar juhtenyésztés az egyes községekben nem feltétlenül nri^ mitiv (hogy ne mondjam: szegényes) formában kezdődött. 3. A kéki juhtenyésztésben, - mint általában a magyarság juhtenyésztésében - a magyar juh volt a legelőbb tenyésztett juhfajta. Ennek a juhfajtának a régi kéki juhászok által kihangsúlyozott tulajdonságai közül azonban nem egy, olyan különös volt, hogy elkerülhetetlennek tartom a velük való részletesebb foglalkozást. E juhfatja Hankó Béla szerint olyannyira "tipikusan ősmagyar állat", hogy "sehol máshol a világon nem fordul elő, csak ott, ahol magyarok laknak."

2

* Ezt a juhfajtát azonban már nemcsak Hankó Bóla,hanem Györffy István is a racka-iuhokhoz kapcsolta.Az utóbbi író pedig a racka-juhokból általában már azt is írta, hogy "egyrészt a honfoglaló magyarok és kunok, másrészt az oláhok (románok) hozták be" Magyarország területére. I. Rákóczi György fejedelem a juhászati rendtartásában a ma gyarországi és az erdélyi fajta juhai mellett, a havasalföldi

, a mor vái és a lapos farkú juhairól is megemlékezett. Ugyanott a juhok egy részének a szarvon való lebélyegzésére nézve is tett megjegyzést. Amennyiben a magyar juhon kivül nem került olyan juh hazánkba, amelynek a felnőtt egyedei kivétel nélkül szarvasok voltak, a fejedelem juhai-