Némethy Endre, Takács Lajos szerk.: Néprajzi Közlemények 4. évfolyam, 1-2. szám (Budapest, 1959)

Katona Imre: Népi állatorvoslás Csongrádon III.

de talán a juhokat feltették téle legjobban.'

50 A juhhimlő (variola orina) tulajdonképp speciális betegség s a juhászok ennél nem elégedtek meg a nedvességtől valő ővakodással,

31 hanem igyekeztek megelőzni. A fertőzés felismerése és az immunizálási eljárás lényegében megegyezik a legmodernebb orvostudományi elvekkel. A himlő elleni oltást a keleti népektől tanulta el Nyugat. A legtöbb juhos gazda már májusban beoltatta választott bárányait. Mindegyikük tudta ugyan, hogy a himlőnek aagja (vaccina) van és hogy azt a himlős vagy himlő ellen beoltott állaton képződött hólyagből gyűjtik, az oltást mégis juhászokra bízták.

32 A juhászoknak valóságos klientúrájuk alakult ki) népszerű magyarázattal kísért munkájukat szívesebben honorálták, mint a szakállatorvosét.

33 Kétféle oltást ismertek. Egyszerűbb és általánosabb volt a beszáradt sömör (vesica, himlőhőlyag) leszedése és porrá törése. A farok alatt megkarcolt bőrbe ezt dörzsölték bele. ügyesebb juhászok magot gyűjtöttek a himlőben megbetegedett vagy himlő ellen már beoltott juhon képződött hólyagból: a felszűrt hólyag váladékát apró üvegbe vagy üvegcsőbe engedték, eldugaszolták és elég tisztán, évekig hatékony állapotban el is tudták tartani. A védekezés során egy tűt belemártottak a himlómagb

a s a farok alsó felületén,a fároktő közelében ótottak: bőrkarcolással (scarificatio) juttatták a szervezetbe a vaccinât.A védekezés többnyire eredményes volt,bár a beoltott juhok veszélyeztették az oltatlanokat, sőt a laikusok által oltott juhok sokszor himlőjárványok forrásaivá váltak. Az ilyesfajta védőoltásokat az 1940-es évek óta szigorúan tiltják a hatóságok. Hozzáértő juhászok kezelték a juhok rühősségét (scabies), a gyógymód és az orvosságul használt kenyócs (rühkenőc

s)azonban egyénenkint változott, ki-ki maga tör

te össze (eldörzsöl) édes (sótlan) disznózsírral. Minden kenőcsben volt kinyesó (hydrargirum, higany), kénvi rág (sulfur 8ublimatum, fellengitett kén) vagy kéngyertya (ragacsos anyaggal átitatott durva szalag,amely be van vonva kénnel),34 ős a legtöbben még karolin (creolinum Hungaricum, kreolin), bfldöskőolaj (oleum animale foetidum), konyhasó és mosószóda is. A rühkenőcs kis fakupában állandóan a juhásznál volt s mihelyt megpillantott egy vakaródzé birkát, gamói

ával (juhászkampó) kifogta, megkereste rajta a viszketeges helyet és bekente. A kenőcsök többnyire hatásosak voltak. Télen rendszerint kis foltokban rühösödött a juh, ez ellen csak kreolint használtak. A nagyobb juhászatokban az 1940-es évektől kontakt mérgek ke-