Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

1. Székelyföld /1896/ Benedek MMM7.17. 165-168 p. 275

11 mt. - 58

1 mt. ABC /30** mt., 30

1 mt./. 275***. Miért haragszik a róka a nvulra? A róka meg akarja enni a nyulat. A nyul versenyfutást ajánl. Ha a róka ér elóbb célhoz, akkor megeheti őt, ha Ó, akkor semmi bántódása nem lesz. A róka beleegyezik, csupán azt köti ki, hogy hegynek lefele fussanak. A nyul kénytelen- kelletlen beleegyezik s futásnak ered. A róka, hogy el ne szalassza, felpattan a hátára. A cél közelében a nyul bukfencet vet, a róka leesik a hátáról, s ő hegynek fel elszalad. 1. Gyorok, Arad m. 1875. EA.2771. 279 p. 6. sz. 278*. A felfuvalkodott hé ka A mezőn legelésző kövér ökör láttán az öreg béka azt állitja, ő is tud olyan kövér lenni, ha akar. Addig fújja magát, mig meg nem reped. /NB.Aesop.H. XXXI. 74-75 p.; Wienert ET. 192, ST. 61'./ 1. ? /1820/ Dugonics II. 61 p. "Felfutta a hasát" szólásmondás magyarázata. Graf 126-127 p. 287*. A pók és az orrráladék A pók vidékre megy, mert a városban szétrombolják a hálóját, az orrváladék pedig a városba, mert őt ott zsebkendőbe takargatják. 1. Gyopárosi szöllök, Békés m. 1910-19. EA.2771. 312 p. 34.sz. i a. 287* mt.