Kovács Ágnes: Néprajzi Közlemények 3. évfolyam, 3. szám - Magyar állatmesék típusmutatója (Budapest, 1958)

A magyar állatmesék típusai

2. Száján, Torontál m. 1681. Kálmány Sz. II. 135-138 p. 13.sz. 1431

x mt. + 213

x mt. A B C D + 212/B

1 mt. A B Ca-jC-^ 7ö. BN.164

X mt. 215 . A szamár ás a lá sorsa A szamár irigykedik a lóra jó soráért. Irigyli tőle az abrakot mikor ő még az izikből sem ehetik eleget, líikor azonban látja, hogy a lovat a csatába viszik, s megtudja, hogy ott esetleg meg is ölhetik, nem kivánkozik többé a ló helyébe. /NB.Aesop.P. LXX7II. Ill p.; Wienert El 191, ST. 327»./ 1. ? /1820/ Dugonics II. 157 p. "Ha láb vagy, ne kévánj fő lenni** szólásmondás magyarázata. 216

X

. A ló és a szamár terhe A szamár kéri a lovat, hogy vegye át egy kis időre terhét, mert nem birja már. A ló megtagadja. A szamár nemsokára összerogy és kimúlik. A gazda nemcsak a szamár terhét, hanem még bőrét is a ló hátára rakja. /NB.Aesop.P. LII. 84 p.; Wienert El 170, ST. 397», 457»./ 1. ? /1820/ Dugonics II. 149 p. "Két rosszbul a kisebbiket válaszd*

1 szólásmondás magyarázata. 218

x

. A disznó és a kutya A disznó és a kutya azon vitatkoznak, hogy melyikük fiadzik könynyebben. A kutya azt állitja, hogy minden földi állatok közül a legkönnyebben kölykezik.„Az igaz,-válaszolja a disznó,-de a fiaid vaksik."